9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Korhatár előtti ellátásban részesülő egészségügyi dolgozó jövedelemkiegészítése
Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot vonni a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek egészségügyben történő foglalkoztatása esetén fizetett jövedelemkiegészítésből? A korhatár előtti ellátás folyósítását az egészségügyben történő munkavállalás esetén szüneteltetni kell, így a foglalkoztatott részére jövedelemkiegészítés kerül megállapításra, amelynek összegét úgy kell meghatározni, hogy annak a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított nettó összege nem lehet kevesebb az érintettet a szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél. Az Eütev. 16/B. §-ának (7) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után nem fizet társadalombiztosítási járulékot, a Tbj-tv. és a Keny-tv. azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést.
2. cikk / 9 Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?
3. cikk / 9 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban vehet részt a legkevesebb költséggel egy kisadózó betéti társaság korhatár előtti ellátásban részesülő kültagja a társaság tevékenységében anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását? A részvétel a tevékenységi kör bővülése miatt folyamatosan szükséges, mert a kültag rendelkezik az új tevékenységhez szükséges végzettséggel.
4. cikk / 9 Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett
Kérdés: Újra folyósítható a korhatár előtti ellátás annak a személynek, akinek az esetében jelenleg szünetel a folyósítás, mert közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, amely 2022. június 30-án megszűnik? Az érintett megbízási jogviszonyban is dolgozik, és a két jogviszonyából származó jövedelmének együttes összege meghaladja a 3,6 millió forintot.
5. cikk / 9 Korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan kell számolni a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátját, ha az érintett 2021. március 10-től kapja az ellátást, arányosan, vagy ebben az esetben is a minimál-bér 24-szerese a maximumösszeg? A kereseti korlát számításánál figyelembe veendő a mezőgazdasági őstermelőként fizetendő járulék?
6. cikk / 9 Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Figyelembe kell venni a minimumjárulék-alapot a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának a megállapítása során?
7. cikk / 9 Korhatár előtti ellátásban részesülő tag megbízása
Kérdés: Köthet-e "0" forintos megbízási szerződést kb. egyhetes időtartamra, babaruhák tervezésére a korhatár előtti ellátásban részesülő tagjával egy babaruhagyártással foglalkozó kft.? Az egy hétre jutó egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie ebben az esetben a magánszemélynek? A tag kisebbségi tulajdonos a társaságban, és nem vezető tisztségviselő.
8. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő őstermelő jogviszonya
Kérdés: Milyen összegű ellátásra lesz jogosult 2017-ben az a férfi, aki 2012-ben lesz 58 éves, 2011. december 31-ig, közel 25 évig rokkantsági nyugdíjat kapott, ami rokkantsági ellátássá alakult át, és a nyugdíj megállapítása előtt 15 év szolgálati időt szerzett? Érdemes-e továbbra is folytatnia a feleségével közös őstermelői tevékenységet, amelyet már 6 éve végeznek, de a nyugdíjas férj eddig nem volt járulékfizetésre kötelezett? Amennyiben tovább folytatja a tevékenységet, be kell-e jelenteni a 12T1041-es nyomtatványon, kell-e fizetnie járulékokat, és szerez-e ez alapján szolgálati időt? Jobban járnának, ha csak a felesége nevén lenne kiállítva az őstermelői igazolvány, és ő fizetné a magasabb összeg után a nyugdíjjárulékot? A feleség évek óta nem áll munkaviszonyban, csak az őstermelésből élnek, a 10 százalékos nyugdíjjárulék összege 2012-ben havi 5000 forint lenne.
9. cikk / 9 Korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozó jogállása
Kérdés: Hogyan változott a státusza 2012-ben annak az 1952-ben született korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozónak, aki egy betéti társaság alkalmazottja volt, és az ellátásának összegét a cég a nyugdíjfolyósító részére megfizette? Amennyiben főfoglalkozású vállalkozónak minősül, felbontható-e a korengedményes nyugdíjra kötött szerződés, és visszaigényelhető-e a befizetett összeg?
