Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén

Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha el-utasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.
Részlet a válaszából: […] ...március 15-ével határozta meg a fizetés nélküli szabadság megszüntetését.Az Eb-tv. 39. §-ában foglaltak értelmében, aki ugyanazon biztosítási jogviszonya alapján egyidejűleg CSED-re, GYED-re, táppénzre jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Keresetkiegészítés csecsemőgondozási díjhoz

Kérdés: Figyelembe vehető az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítása során a számítási időszakot meghaladóan teljesített díjazás egy közalkalmazott jogállású munkavállaló esetében, aki a teljesítésigazolását követően a számítási időszakot meghaladóan részesült jövedelemkifizetésben? Módosítható a 08 jelű bevallás az eljárás során a kedvezőbb összegű csecsemőgondozási díj folyósítása érdekében? A dolgozó a számára elrendelt egyszeri többletfeladatot munkaköre ellátásával párhuzamosan, külön díjazás ellenében határidőben elvégezte. A dolgozó már több mint 10 éve áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában.
Részlet a válaszából: […] ...a csecsemőgondozási díj megállapításához figyelembe vett irányadó számítási időszakon kívül eső időpontban került sor.Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének meghatározásához alkalmazásra kerülő Eb-tv. 48. §-a (1) bekezdésének alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] ...az is, hogy a munkavállalónak a pihenőnapra nem jár munkabér. A gyakorlatban azonban – a későbbiekben kifejtésre kerülő társadalombiztosítási jogkövetkezmények alkalmazása szempontjából – folyamatosnak tekinthető az igazolatlan hiányzás, ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan rendelkezni kell az A1/E101 dokumentumokkal, amennyiben a kiküldött munkavállaló után Ausztriában társadalombiztosítási kötelezettség nem merül fel, vagy az A1 igazolás kiállítására vonatkozó kérelmet és egyéb dokumentumokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Egyházi fenntartású oktatási intézmény munkavállalójának nyugdíjazása

Kérdés: Törvényesen jár el egy egyházi fenntartású oktatási intézmény akkor, amikor a nyugdíjazáskor nem biztosít felmentési időt? Az önkormányzattól történő átvételkor ígéret hangzott el a Kjt. betartására, most viszont az Mt.-re hivatkozva tagadják meg a felmentési idő biztosítását. Érdemes munkaügyi pert kezdeményezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A felmondási idő a munkaviszony ún. rendes – nem azonnali hatályú – megszüntetéséhez kötődő jogintézmény. A munkaviszony mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről felmondással megszüntethető. A felmondást mindkét fél írásban köteles közölni a másik féllel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Elszámolási időszak

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
Részlet a válaszából: […] ...repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató, a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Jogosult 4 hónap munkavégzés nélküli felmentési időre az a munkavállaló, aki 1976. október 7-től élelmezésvezetőként dolgozik egy óvodában, 2014. március 6-án töltötte be a 62. életévét, tehát még 183 nap van hátra a teljes nyugdíjazásáig?
Részlet a válaszából: […] ...életkoruktól függetlenül a legalább negyven év szolgálati idő alapján jogosultak. A legalább negyven év szolgálati időt a nyugdíj-biztosítási szerv határozatával kell igazolnia a közalkalmazottnak.A közalkalmazotti jogviszony munkáltató általi felmentéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Munkáltató által bérelt lakás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a dolgozónak a munkáltató által bérelt, a munkavállaló részére biztosított lakás mint béren kívüli juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után az általános szabályok szerint kell a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat – a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot – megfizetni, továbbá a munkaadót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Bérpótlékok mértéke

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
Részlet a válaszából: […] ...előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel ésaa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagyab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Letiltás munkabérből

Kérdés: Letiltható 50 százalék a havi bruttó 110 000 forint összegű munkabérből, miután levonásra kerül belőle az összes közteher?
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.
1
2
3
…
6