Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is.A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni– a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott ellátást,– amit a munkavállaló megkeresett, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Cafeteria 2019

Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] ...juttatások adómentessége megszűnik:– lakáscélú munkáltatói támogatás,– mobilitási célú lakhatási támogatás,– kockázati biztosítás más személy által fizetett díja,– diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói támogatás.A Módtv2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka.2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállaló járulékot atársadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k)pontjában és 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Társas vállalkozó adómentes juttatásai

Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
Részlet a válaszából: […] ...tag esetén 500 ezerforint támogatói adományt juttat önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárba. A támogatói adomány után sem társadalombiztosításijárulékot, sem egyéni járulékokat, vagy egészségügyi hozzájárulást nem kellfizetni. A nyújtott támogatói adománnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...A munkáltató megfizeti az 54 százalék személyi jövedelemadót, aszemélyi jövedelemadóval növelt alapra 29 százalék társadalombiztosításijárulékot és 3 százalék munkaadói járulékot, így például egy 10 ezer forintértékű juttatás a munkáltatónak 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...juttatások, és a kifizetőt az54 százalék személyijövedelemadó-, a személyi jövedelemadóval növelt alapra 29százalék társadalombiztosításijárulék- és 3 százalék munkaadóijárulék-fizetésikötelezettség terheli. Ebbe a körbe tartoznak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatónak kell 44 százalék személyijövedelemadót megfizetnie, emellett az adóval növelt érték után terheli 29százalék társadalombiztosítási járulék és 3 százalék munkaadói járulék is. Aszemélyi jövedelemadót az adóév utolsó napjára, ha a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

CAFETERIA-rendszer bevezetése

Kérdés: Egy cég gazdasági eredménye nem teszi lehetővé a 2004. évi bérfejlesztést, ezért ún. CAFETERIA-rendszer bevezetését tervezik. A dolgozók eddig csak bért és étkezési hozzájárulást kaptak. A cég a 2003. évi költségkeretük (bruttó bér + annak közterhei + étkezési hozzájárulás) összegét kívánja részükre felajánlani, és a dolgozó döntheti el, hogy ebből a keretből hány forint legyen a bruttó bére, az egészségbiztosítási számlájára utalt összeg stb.Tartalmaz-e az Mt. valamilyen előírást arra, hogy kölcsönös megállapodás (munkaszerződés-módosítás) alapján csökkenteni tudják a dolgozók bérét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 8. § (2) bekezdése értelmében a munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.E rendelkezésből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő bosnyák állampolgárok társadalombiztosítási jogállásának tisztázása érdekében megkerülhetetlen a magyar-jugoszláv szociálpolitikai megállapodás (1959. évi 20. tvr.), amelynek hatálya Bosznia-Hercegovina állampolgáraira is kiterjed.E szerződés 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...Erre tekintettel 1998. június 16. és 1999. szeptember 30. között az APEH a kft. terhére felszámította a baleseti járulék és a társadalombiztosítási járulék közötti különbözetet. Összességében járulékkülönbözet, bírság, késedelmi pótlék címén az APEH...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
2