Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadót megfizetnie. Ez esetben a magánszemély illetősége közömbös.A díjazottak és az egyesület között nem jön létre biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony, ezért esetükben járulékfizetési kötelezettség nem merülhet fel. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...A Tbj-tv. 4. § a) pont 1) alpontjának második fordulataszerint foglalkoztatónak minősül az a jogi személy is, aki "a biztosítottnak abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzalösszefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat"....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Külföldi napidíj közterhei

Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemként kell figyelembe venni.Ennek következtében a külföldi napidíj adóköteles része után a munkáltatótterhelő társadalombiztosítási és a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat ismeg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...onnan lakására (szállására) menet közbenéri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagyegyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Akeresőképtelenség idejére tehát a biztosítottnak baleseti táppénz jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Külföldön szerzett közalkalmazotti szolgálati idő

Kérdés: Beleszámít-e a 25 éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött szolgálati időbe a Romániában töltött 5 éves pedagógusi munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...egyikszerződő fél állampolgárai és annak családtagjai, akiknek állandó lakóhelyük amásik szerződő fél területén van, a társadalombiztosítási ellátás és a munkajogminden kérdésében ennek a szerződő félnek az állampolgáraival azonos elbánásbanrészesülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...(TGYÁS) azoknak a szülőnőknek jár, akik a gyermekük születését megelőző két esztendőben legalább 180napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minősültek. Egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak tekinthetőkmindazok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Szolgálati idő szerzése különböző jogviszonyokban

Kérdés: Szolgálati időnek minősül-e az egyéni vállalkozói és a munka nélküli időszak abban az esetben, ha egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve munkanélküli-ellátásban részesülő személy a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesít munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a munkanélküli-ellátásban töltött idő, a válaszunk igen, az alábbiak alapján:A kisiparosként, magánkereskedőként kötelező biztosításban, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a tartamát lehet szolgálati időként beszámítani, amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése 2003. január 1-jétől a következő új, utolsó mondattal egészült ki: "A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből megállapíthatjuk, hogy a keresőképtelenség a biztosítás fennállása alatt következett be, így, ha a biztosított egyéb feltételeknek is megfelel, táppénzre jogosult lesz. Fenti esetben a keresőképtelenség első napjára, a betegszabadságra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.