Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...kereseti korlátot érinti: a Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az említett ellátások valamelyikében részesülő személy biztosítási kötelezettségből származó tárgyévi társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelme nem haladhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] ...jogosultság, illetve a biztosított, valamint kifizetőhelyi oldalon kötelezettség tapad. Érintettség okán elsősorban a társadalombiztosítási jogosultság, illetve az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások rendszerébe tartozó igényérvényesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Nyugdíjas munkavállaló munkabére

Kérdés:

Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?

Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjas dolgozóknak. Ezáltal a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett (nettó) munkabér valóban magasabb lesz, hiszen a társadalombiztosítási járulékot nem kell levonni belőle, a munkavállaló viszont nem szerez jogosultságot az egészségbiztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony mellett dönt, biztosítottá válik, és a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is. A biztosítottnak társas vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...kedvezményét és a családi kedvezményt is.A jövedelem megállapítása fontos, mert nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is ez alapján fizeti meg az átalányadózó vállalkozó azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

25 év alatti átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a személyi jövedelemadó, a járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapját 2022. január-június hónapokra annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2022. április hónapban tölti be a 25. életévét, a havi bevétele várhatóan 1 millió forint lesz, amelyből a 40 százalékos költség-hányaddal számolva havi 600 000 forint a jövedelem? Hogyan kell alkalmazni a 25 év alattiaknak járó adókedvezményt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hónapban a jövedelem 600 000 forint, de a 25 év alattiak kedvezménye miatt nincs szja-fizetési kötelezettség, viszont a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a 600 000 forint alapulvételével kell megfizetni.Áprilisban a március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

Kérdés: Valóban alapíthatnak kedvező adózású szövetkezetet a GYED-en, illetve GYES-en lévő szülők? Milyen feltételekkel működhet egy ilyen szövetkezet?
Részlet a válaszából: […] ...bérminimum.A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja ebben a jogállásában nem minősül biztosítottnak, utána társadalombiztosítási közterhet, illetve szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. A szövetkezet tagjának a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Minimálbér, garantált bérminimum

Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet utáni társadalombiztosításijárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...ez alapján már egyébként is társas vállalkozóvá vált. A végelszámolás befejezéséig a beltag még mindig tagja a társaságnak, egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, tehát – pusztán a vezető tisztségviselői tevékenysége miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
1
2
3