59 cikk rendezése:
51. cikk / 59 Táppénz mértéke, időtartama
Kérdés: A dolgozó jogviszonyai a következőképpen alakultak:1999. 08. 08-tól 2001. 01. 31-ig munkaviszony2001. 02. 02-től 2001. 05. 15-ig munkanélküli-segély2001. 05. 16-tól 2002. 01. 04-ig munkaviszony2002. 01. 10-től 2002. 05. 28-ig munkanélküli-segély2002. 05. 29-től 2003. 01. 07-ig munkaviszony(2002. 12. hónapban 9 nap fizetés nélküli szabadság)2003. 01. 15-től 2003. 03. 18-ig munkanélküli-segély2003. 03. 19-től jelenleg is munkaviszonyA biztosított 2003. 05. 23-tól jelenleg is keresőképtelen. Meddig jogosult táppénzre, és milyen mértékben?
52. cikk / 59 Többes jogviszonyú beltag fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Egy betéti társaság beltagja egy másik vállalkozásban rendelkezik heti 36 órát meghaladó főállással. Jelenlegi munkahelyétől 4 hónap fizetés nélküli szabadságra megy. Ez idő alatt kell-e a bt.-ben fizetni utána járulékokat és egészségügyi hozzájárulást?
53. cikk / 59 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
54. cikk / 59 Méltányossági gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
55. cikk / 59 GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékai
Kérdés: Kell-e járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, de jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül? A GYES időtartama alatt otthonában munkát végez, melyet leszámláz a megrendelőnek, de jövedelmet nem vesz fel.
56. cikk / 59 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
57. cikk / 59 Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején
Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
58. cikk / 59 Eho-kötelezettség fizetés nélküli szabadság idején
Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni a háromnapos fizetés nélküli szabadság időtartamára?
59. cikk / 59 Szülés a GYET folyósításának ideje alatt
Kérdés: A munkaviszonyban álló anya a gyermekgondozási segély lejártát követően 2000. március 5-től három kiskorú gyermekének gondozása címén gyermeknevelési támogatásban részesül. A GYET folyósításának időtartamára a munkáltató fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyezte. 2002 novemberében az anya ismét szült. A szülést követően milyen pénzbeli ellátásokra jogosult?
