15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Átalányadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya
Kérdés: Kötelezett minimumjárulék fizetésére egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként heti 40 órás munkaviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket, de – likviditási problémák miatt – jelenleg nem részesül munkabérben? Az ügyvezető nincs fizetés nélküli szabadságon, ellátja a teendőit, tehát megvalósul a heti 36 órás foglalkoztatás.
2. cikk / 15 Ügyvezető rokkantsági ellátása
Kérdés: Elegendő, ha egy-egy, különböző napra fizetés nélküli szabadságot kér az igénylés érdekében egy kft. 2 tulajdonos-ügyvezetője, akik mindketten jogosulttá váltak rokkantsági ellátásra? Az ügyvezetők munkaviszonyban látják el a tevékenységüket, a fizetés nélküli szabadság bejelentésre kerül a 'T1041-es nyomtatványon, és ezáltal szünetel a biztosítás.
3. cikk / 15 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
4. cikk / 15 Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
5. cikk / 15 Kft.-tag rokkantsági ellátása
Kérdés: Elegendő néhány nap fizetés nélküli szabadságot igényelnie egy egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásra váljon jogosulttá?
6. cikk / 15 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
7. cikk / 15 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
8. cikk / 15 Ügyvezető tag járulékfizetése működési engedély visszaadása esetén
Kérdés: Továbbra is fennáll az ügyvezető tag járulékfizetési kötelezettsége, ha a cég visszaadta a működési engedélyét, és jelenleg semmilyen bevétele, illetve kiadása nincs? Az ügyvezető munkaviszony keretében látta el a tevékenységét, jelenleg semmilyen jogviszonya nincs, havi 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet maga után.
9. cikk / 15 Szolgálati idő megállapítása
Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
10. cikk / 15 Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja
Kérdés:
Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?
