Szociális hozzájárulási adó alapja részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés:

Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?

Részlet a válaszából: […] ...Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja az (1)–(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Felszolgálási díj

Kérdés: Fizethető adómentesen felszolgálási díj egy éttermet üzemeltető munkáltató által foglalkoztatott konyhai dolgozóknak, vagy csak a felszolgálók jogosultak adómentesen a juttatásra?
Részlet a válaszából: […] ...a felszolgálási díjra jogosult magánszemélyek között, és az egy főre jutó összeget a magánszemély jövedelmét terhelő társadalombiztosítási járulék mértékével csökkentve kell a jogosultak részére kifizetni.(Kéziratzárás: 2022. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Felszolgálási díj

Kérdés: Kaphatnak felszolgálási díjat az éttermet üzemeltető cégnél dolgozó alkalmi munkavállalók? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a juttatásból?
Részlet a válaszából: […] ...felszolgálási díjból 2020. július 1-jétől az általános szabályok szerint kell az egyéni járulékot, azaz a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a biztosítottól levonni, bevallani és megfizetni. A felszolgálási díj ezt megelőzően is járulékalapot képezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...is járulékalap azzal, hogy immár az általános szabályok szerint kell levonni belőle a foglalkoztatónak a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, ami a biztosítottat terheli.A felszolgálási díj utáni szociális hozzájárulási adó tekintetében viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Felszolgálási díj I.

Kérdés: Miként módosul a felszolgálási díj utáni nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség 2020. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...hogy július 1-jétől az általános szabályok szerint kell a foglalkoztatónak levonni a felszolgálási díjból a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.(Kéziratzárás: 2020. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Felszolgálási díj II.

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot fizetni, hanem a foglalkoztatott jövedelméből kell a 25. § (1) bekezdés szerinti 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot levonni és megfizetni.Az új Tbj-tv. 24. §-a szerint a járulékokat havonta, a járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. A jogszabály felületes olvasása után azonnal meg is állapíthatnánk a biztosítási kötelezettséget, érdemes azonban alaposabban szemügyre venni a szövegezést. A biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Szervizdíj

Kérdés: Helyesen jár el egy éttermet üzemeltető vállalkozás abban az esetben, ha a nyugtán is szereplő szervizdíj felét kiosztják a közreműködő alkalmazottak között, a másik fele pedig a vállalkozás bevétele marad? A kifizetett szervizdíj után a cég megfizeti a 15 százalékos nyugdíjjárulékot? Lehetőség van arra, hogy a ki nem osztott szervizdíjakat egy későbbi időpontban osszák ki a munkavállalók részére?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után azonban a foglalkoztatott nem köteles sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni [Tbj-tv. 24. § (1) bekezdés a) pontja]. A foglalkoztatott helyett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy balettművészeti életjáradékban) részesülő személy, ha a tárgyévben biztosítási jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Ha az igénylő húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, az előzőekben felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.
1
2