18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Családi pótlék megosztása
Kérdés: Hogyan változtak a családi pótlék megosztására vonatkozó feltételek a gyermeküket felváltva gondozó elvált szülők esetében? Továbbra is kaphatja ugyanazokkal a feltételekkel az ellátást az anya?
2. cikk / 18 Baleseti táppénz első napja
Kérdés:
Melyik naptól lesz jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, akinek az orvos által kiállított igazolásán a keresőképtelenség első napjaként a szombati nap szerepel? A dolgozó általános munkarendben dolgozik, így szombaton és vasárnap nem végez munkát.
3. cikk / 18 Nyugdíjas szülő által előterjesztett otthonfelújítási támogatás elutasítása
Kérdés:
Mi lehet a tényleges indok egy nyugdíjas szülő otthonfelújítási támogatásának elutasítása esetén? Az elutasító döntés az 518/2020. Korm. rendelet 3. §-ára hivatkozva több elutasítási okot is felsorol.
4. cikk / 18 Munkahelyi baleset
Kérdés: Jogosan járt el a munkáltató, amikor nem ismerte el a baleset üzemiségét a következő esetben? A munkavállaló a napi munkavégzés befejezését követően a munkáltatói öltözőből kilépett, megbotlott, és a jobb bokája kifordult, de nem voltak fájdalmai, ezért az eseményről aktualitásában nem tett bejelentést a munkáltató képviselőjének, napokkal ezután azonban fájdalmai lettek, ezért felkereste a szakrendelést, ahol a kezelőorvosa a boka rándulását és húzódását állapította meg? Az igazolás birtokában a sérült munkavállaló indítványozta a baleset kivizsgálását, és annak üzemi jellegének megállapítását.
5. cikk / 18 Jogorvoslat hatósági döntés ellen
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a táppénzellátás iránt előterjesztett igényét a kifizetőhely jogosultság hiányában elutasította? A határozat ellen a kapott tájékoztatás alapján már nem nyújthat be fellebbezést, de a döntést vitatja, a határozatban foglaltakkal nem ért egyet.
6. cikk / 18 Hozzátartozói nyugellátások
Kérdés: Jogosult lehet hozzátartozói ellátásra az elhunyt személy feleségének gyermeke, valamint özvegy édesanyja? Az elhunyt bizonyíthatóan évek óta nevelte házastársa gyermekét, illetve 3 éve közös háztartásban élt a felesége édesanyjával is, akit jelentős mértékben anyagilag is támogatott.
7. cikk / 18 Németországban élő megváltozott munkaképességű magyar állampolgár
Kérdés: Jogosult Magyarországon valamilyen ellátásra az a Németországban élő magyar állampolgár, aki 1960. március 12-én született, Magyarországon 14 év szolgálati idővel rendelkezik, amiből 9 év 8 hónap föld alatt végzett munka, és Németországban 50 százalékos egészségkárosodását állapították meg?
8. cikk / 18 Rokkantsági ellátás
Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
9. cikk / 18 Szolgálati idő utólagos módosítása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
10. cikk / 18 Táppénzigény elutasítása jogviszony megszűnése esetén
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akinek a jogviszonyát a táppénzellátás iránti igény érvényesítésére irányuló szándékával egyidejűleg 2017. május 2. napjával rendkívüli felmentéssel megszüntette, a megszüntetés napjára jutó járandóságát elszámolta és kifizette? A dolgozó – keresetveszteség hiányában – táppénzellátás iránti igényét ezen a napon ugyan nem, de a jogviszony megszűnését követő nappal már érvényesíteni szándékozott. Ezzel párhuzamosan a munkáltatói döntést vitatottá tette és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresetet nyújtott be a jogviszonya helyreállítása érdekében.
