16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 GYÁP egyidejűleg fennálló jogviszonyok esetén
Kérdés: Hány nap gyermekápolási tápénzre lesz jogosult az egyidejűleg fennálló két jogviszonnyal rendelkező biztosított, ha az "A" munkáltatónál 2018. február 1-jétől, a "B" munkáltatónál 2023. május 2-től dolgozik munkaviszony keretében, és a 2020. február 5-én született gyermeke betegsége miatt 2023. szeptember 11-től keresőképtelen? Az érintett az "A" munkáltatónál 2023. március 20-tól 31-ig 12 nap, május 8-tól 23-ig 16 nap gyermekápolási táppénzt már igénybe vett. A biztosított egyedülállóként neveli a gyermekét.
2. cikk / 16 Gyermekápolás időtartama
Kérdés:
Fegyveres szervek hivatásos szolgálati állományába tartozó szülő 8 éves gyermeke fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményi tartózkodása tartamára nem részesült gyermekápolás jogcímen egészségügyi szabadságban, mert gyermekével egy éven belüli időtartamban már 14 napig keresőképtelen állományban volt. A dolgozó álláspontja szerint azonban a Hszt. két különböző jogcímen is biztosít egészségügyi szabadságot, ezért két jogcímen is megilleti 14-14, mindösszesen 28 naptári nap.
3. cikk / 16 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
4. cikk / 16 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
5. cikk / 16 Szülés külföldi előzménnyel
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kismama, aki 2020-ban érettségizett, szeptemberben férjhez ment, 2021. januárban Angliába költözött, ahol 2021. február 1-jétől május 31-ig munkaviszonyban dolgozott, júniusban azonban hazaköltözött, és első gyermekét 2021. október 15-re várja? Az érintett 2021. július 5-től Magyarországon munkaviszonyba áll, korábban itthon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezett.
6. cikk / 16 GYED-jogosultság külföldi biztosítási előzmény esetén
Kérdés: Jogosult lesz GYED-re az a kismama, aki 2018. szeptember 1-jétől 2020. szeptember 20-ig Nagy-Britanniában volt biztosított, majd 2020. október 1-jétől 2021. március 7-ig nem rendelkezett biztosítási jogviszonnyal, és 2021. már-cius 8-tól kezdett dolgozni jelenlegi munkahelyén? Munka mellett folyósítható számára az ellátás?
7. cikk / 16 CSED-jogosultság munkaviszony megszűnése után
Kérdés: El kell bírálnia a kifizetőhelynek a benyújtott CSED-igényt abban az esetben, ha a várandós munkavállaló munkaviszonya 2021. január 13-án megszűnt, 2020. december közepétől már a felmentését tölti, a felmentési időre járó bért teljes összegben megkapta, de a munkaviszony megszűnése előtt, 2021. január 9-én megszületett a gyermeke? Mennyi időre lesz jogosult így passzív jogon a CSED-re, illetve a CSED lejárta után jogosult lesz GYED-re az érintett munkavállaló?
8. cikk / 16 Ellátás gyermek betegsége esetén
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az a munkavállaló, aki 2010-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és a 2009. július 10-én született gyermeke betegsége miatt keresőképtelen 2020. augusztus 24-től jelenleg is, de az előzmények figyelembevételével csak 23 napra, azaz 2020. szeptember 15-ig jogosult gyermekápolási táppénzre? Az anya már két éve egyedülálló, és a betegségre való tekintettel nem hagyhatja egyedül otthon a gyermeket, akinek a gyógyulása előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe.
9. cikk / 16 GYÁP otthoni munkavégzés esetén
Kérdés: Jogosult lesz gyermekápolási táppénzre az édesanya abban az esetben, ha 2020. március közepétől a veszélyhelyzet miatt otthonából dolgozik, és munkáltatója felé jelezte, hogy négyéves gyermeke betegsége miatt 2020. május 18-tól nem tudja ellátni a munkáját? A házi gyermekorvos a gyermek ápolására hivatkozással a keresőképtelenségét 2020. május 18-tól május 29-ig igazolta. Az igazolást a dolgozó postai úton eljuttatta a kifizetőhelyhez.
10. cikk / 16 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?