Társadalombiztosítási kötelezettségek sorkatonai szolgálat ideje alatt

Kérdés: Egy munkavállaló heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett egy kft.-nek is személyesen közreműködő tagja. Jelenleg polgári szolgálatot teljesít, ám tagsági viszonya alapján jelenleg is havi rendszerességgel jut jövedelemhez, amely meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A kft.-nek milyen társadalombiztosítási kötelezettségei keletkeznek a polgári szolgálat időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége, tehát járulékalapja a ténylegesen kiosztott jövedelem.Ez után meg kell fizetni 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 2 százalék nyugdíjjárulékot és 6 százalék tagdíjat), illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...esetén egy naptári napra a havi összeg harmincadrésze jár.)A törvény kizárja a GYET-re jogosultak köréből azt a személyt, aki társadalombiztosítási vagy szociális juttatásként kapható rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve magát a GYET-et, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Nyugdíjas munkavállaló utáni járulék

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási kötelezettség megállapításánál azt kell megvizsgálnunk, hogy a foglalkoztatás milyen jogviszonyban történik. Jelen esetben munkaviszony a biztosítási kötelezettség alapja. A foglalkoztató által fizetendő, 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...alatt – feltéve, hogy az érintett erre az időszakra nem részesül jövedelemben – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján szünetel a biztosítás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fennáll ugyan a biztosítást megalapozó jogviszony – jelen esetben a munkaviszony -,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási jogszabályok szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...történő foglalkoztatás esetén a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának biztosítási kötelezettségét ugyanúgy kell elbírálni, mint az egyéb munkaviszonyokat.A részmunkaidőben történő foglalkoztatás a közteherviselés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...(akinek) erre a túlvonás észlelése után 15 nap áll a rendelkezésére [Tbj-tv. 24. § (5) bekezdése].Az egyidejűleg fennálló több, biztosítással járó jogviszonyból keletkező többlet elszámolása szintén elsősorban munkáltatói feladat, mégpedig azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...ténylegesen hozzá is jutott volna.Első lépésként meg kell határozni a dolgozó 1999. évi egyéni járulékának (a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot is, hiszen ennek csak 2001. január 1-jétől nincs maximuma) felső határát, ami – teljes évre számolva – 365...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
28
29