Japán munkavállaló kiküldetése

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
Részlet a válaszából: […] ...2013. évi CLII. tv.-nyel kihirdetett egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése alapján a japán munkavállalóra Magyarországon nem terjed ki a biztosítás, így vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Az egyezmény szövege szerint, ha az egyik szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Külföldön tanuló diák szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy magyar állampolgárságú egyetemi hallgató egybefüggő 8 hetes szakmai gyakorlati ideje alatt abban az esetben, ha állami ösztöndíjjal egy angol egyetemen tanul? Meg kell fizetni a hallgatói díjminimumot ebben az esetben? A tanuló angol tajszámmal rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...a hallgatói szerződésben kell meghatározni. Díjazás fizetése esetén a hallgatóval munkaviszony jön létre, amely azonban nem keletkeztet biztosítási és ezzel összefüggő járulékfizetési, valamint bejelentési kötelezettséget, hiszen az említett hallgatóra a Tbj-tv. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási oldalról jelentkező különbségbemutatását az Szja-tv. szabályainál kell kezdeni. A jelzett törvény 3. § 11,12. és 13. pontjai a következőképpen határozzák meg a kiküldetés, a külföldikiküldetés, illetve a külszolgálat fogalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Japán állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. japán tulajdonos-ügyvezetője 2004. május 1-jétől biztosított lett. Változott-e ez azóta? Ki lehet-e venni szabályosan a biztosítottak köréből?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságokkülföldinek minősülő tagjainak és alkalmazottjainak a társadalombiztosításijogállását megállapítani.Ez a kérdésben említett japán ügyvezető esetében aztjelenti, hogy amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Jugoszláv állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Havi 80 000 forint összegű tagi jövedelmén kívül vehet-e fel tulajdonosi jövedelmet is a tartózkodási engedéllyel hazánkban tartózkodó, jugoszláv állampolgárságú, főfoglalkozású társas vállalkozó a közgyűlés szavazata alapján?
Részlet a válaszából: […] ...részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó, akire a biztosítás – társas vállalkozóként – az 1959. évi 38. tvr. által kihirdetett magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény alapján terjed ki. Ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.