19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanulószerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai tanulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?
2. cikk / 19 Közalkalmazott édesanya további jogviszonya
Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
3. cikk / 19 Szuperbruttósítás társadalombiztosítási ellátások esetén
Kérdés: Meg kell-e emelni 27 százalékkal a TGYÁS, GYED, illetve a táppénz összegét a személyi jövedelemadó számításánál, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató ezek után nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
4. cikk / 19 Családi pótlék nyilatkozat
Kérdés: Hova kell nyilatkoznia a családi pótlékról annak a munkavállalónak, akinek a munkáltatója nem társadalombiztosítási kifizetőhely, és a GYED-et az egészségbiztosítási pénztár, a GYES-t pedig a Magyar Államkincstár számfejti a részükre?
5. cikk / 19 Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei
Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
6. cikk / 19 Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló
Kérdés: Foglalkoztatható-e korlátlanul az a 100 százalékosan rokkant, 25. életévét még be nem töltött fiatalember, aki rokkantsági járadékot, valamint emelt összegű családi pótlékot kap? Figyelembe kell-e venni a rokkantsági járadék összegét a havi bérszámfejtésnél, mint adóterhet nem viselő járandóságot, valamint a foglalkoztatás figyelembe vehető-e a rehabilitációs járadék megállapítása során?
7. cikk / 19 Változások 2009. július 1-jétől
Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
8. cikk / 19 Nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen módon tudja az ügyvezetői munkáját tovább folytatni a nyugdíj szüneteltetése nélkül egy kft. ügyvezető-tulajdonosa, aki 2008-ban vonul nyugdíjba?
9. cikk / 19 Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló
Kérdés: Jár-e és mennyi szabadság, valamint a nyári szünidőre munkabér a tanulószerződéssel (1 hét iskola, 1 hét gyakorlat) foglalkoztatott 17 éves tanulónak?
10. cikk / 19 Rehabilitációs járadék
Kérdés: Valóban igényelheti-e a rokkantsági nyugdíj helyett a magasabb összegű rehabilitációs járadékot az a 47 éves kőműves, aki 2008. február 12-éig jogosult táppénzre, de nehéz fizikai munkát nem végezhet? Mit kell tennie?