Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozóként egyébként nem biztosított, akkor az ügyvezetői megbízása alapján társas vállalkozói jogviszonyban jön létre a biztosítása. A biztosítási jogviszony a bejelentéssel létrejön, ezzel az ügyvezető az egészségügyi szolgáltatásokra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátásban részesülő személy keresőtevékenységből származó (egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme) három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Kisadózó ügyvédi iroda

Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
Részlet a válaszából: […] ...az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A?törvényi szövegek összevetése és értelmezése után tehát egyértelműen megállapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást is köteles fizetni a teljes jövedelem után. Ez a kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg az adóévben a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék, a kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Adószámmal nem rendelkező társaság bejelentési kötelezettségének teljesítése

Kérdés: Milyen módon jelentheti be a frissen alakult betéti társaság társas vállalkozónak minősülő ügyvezetőjét a biztosítást megelőzően abban az esetben, ha a cég még nem rendelkezik adószámmal?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja értelmében a kifizetőnek (így a társas vállalkozásnak is) az általa foglalkoztatott biztosítottak meghatározott adatairól a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, illetve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Svéd és magyar-svéd állampolgárságú tagok járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy magyar cég svéd állampolgárságú, nyugdíjas tagja után, aki Magyarországon nem rendelkezik taj-jal, csak adószámmal, illetve a magyar-svéd állampolgárságú ügyvezető után, aki a nyugdíját szintén Svédországból kapja? A cég jelenleg nem végez munkát, a tagok semmilyen jövedelmet nem vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy Svédország uniós tagállam, a svéd jogszabályok alapján a részére folyósított öregségi nyugdíj a magyar társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásánál a magyar saját jogú nyugdíjjal esik egy tekintet alá (Tbj-tv. 4. § f/2. pontja)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Járulékfizetési kötelezettség kezdete

Kérdés: Mikortól áll fenn a járulékfizetési kötelezettség egy 2007. december 28-án alakult kft. esetében, amely az adószámát csak 2008. január 14-én kapta meg?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abiztosítási kötelezettség tartama alatt, tehát korlátolt felelősségű társaságesetén a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától -ideértve az előtársaságként történő működés idejét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség teljesítéseérdekében. A bejelentést a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolványkiváltását, illetőleg a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 naponbelül lehet benyújtani az állami adóhatósághoz.(2) A foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...pontja alapján – figyelembe véve az 1962. évi 5. tvr. által kihirdetett magyar-román szociálpolitikai megállapodást is – kiterjed rá a biztosítás. Ez azt jelenti, hogy munkabére után az általános szabályok szerint le kell róni a 29 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.