75 cikk rendezése:
1. cikk / 75 Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól
Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
2. cikk / 75 Török állampolgárok személyi jövedelemadója
Kérdés:
Terheli Magyarországon személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség egy török anyacég magyarországi fióktelepén kiküldetésben dolgozó török állampolgárságú alkalmazottak jövedelmét? A munkavállalók után a társadalombiztosítási járulékot a török anyacég fizeti meg.
3. cikk / 75 Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók
Kérdés: Milyen kóddal kell biztosítottként bejelentenie egy egyéni vállalkozónak a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulókat? Elegendő a minimálbér 60 százalékának megfelelő összegű bérezés, illetve keletkezik adókötelezettség az ennél magasabb összegű kifizetés esetén?
4. cikk / 75 Termőföld értékesítése
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni, és ha igen, akkor milyen összegben, ha egy magánszemély értékesíteni kíván egy összesen 20 hektár nagyságú szántót és legelőt, amit 2018-ban az édesapjától kapott ajándékba?
5. cikk / 75 Ingatlan-bérbeadás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a magánszemélynek, aki a munkája miatt hosszabb időre egy másik városba költözik, és ezért ki szeretné adni üressé vált lakását? Kell adószámot kiváltania vagy vállalkozást alapítania ebben az esetben?
6. cikk / 75 Angol-magyar állampolgár foglalkoztatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a járulékok és a személyi jövedelemadó vonatkozásában egy angol--magyar kettős állampolgárságú személy esetében, aki életvitelszerűen Angliában él, és munkaszerződés alapján ott végez munkát egy Magyarországon bejegyzett és működő cégnek, de most szükségessé vált, hogy kb. 50 naptári napon keresztül, illetve a későbbiekben 1-1 héten keresztül Magyarországon történjen a munkavégzés? A Magyarországon töltött napok sem éves szinten, sem bármely 12 hónapra vonatkozóan nem haladnák meg a 183 napot. Arányosítani kell a jövedelmet a két ország között a munkanapoknak megfelelően, és az adókötelezettség megoszlik, vagy a munkaviszonyból származó jövedelem továbbra is Angliában adózik? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a magyar-országi munkavégzés időszakát, illetve itt kell megfizetni ebben az esetben a járulékokat?
7. cikk / 75 Utalványjuttatás közterhei
Kérdés: Átvállalhatja a munkáltató a bérként adózó juttatás egyéni járulékait a munkavállalótól olyan formában, hogy a juttatás értékét felbruttósítja, és a bruttó összeget szerepelteti a számfejtésben? (Pl.: 10 000 forint bérként adózó utalványt az adó- és járulékalapnál 15 038 forint értéken.)
8. cikk / 75 Beltag javára kötött biztosítás
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
9. cikk / 75 Bíróság által megítélt kártérítés
Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
10. cikk / 75 Többes jogviszony az Európai Unióban
Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
