Korengedményes nyugdíjas kft.-tag juttatásai

Kérdés: Kaphat-e osztalékot 2012-ben a tulajdonában lévő kft.-től az az 1952. október 17-én született férfi, aki korengedményes nyugdíjba ment a cégétől, ahol 2011. október 18-tól nyugdíjas tagként tovább dolgozik, és 2011-ben egészségügyi szolgáltatási járulékot fizettek utána? A nyugdíjazáskor aláírt egy nyilatkozatot, amely szerint nem lesz járulékköteles jövedelme a cégtől. Jogosult lehet-e egyéb juttatásokra, pl. étkezési utalvány, gépkocsi költségtérítés stb.?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben is említett kötelezettségvállalás alapján sajátkft.-jében az említett tag nem állhat biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyban a megállapodás tartama alatt. Tehát nem lehet a társaságügyvezetője, nem működhet tagsági jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére – kivéve ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdése]. A megbízásijogviszonyban álló ügyvezető után – feltéve hogy díjazásban részesül, és annakösszege eléri a biztosításra előírt összeghatárt (a minimálbér 30 százalékát) -nem egészségügyi szolgáltatási járulékot, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Cafeteria 2010

Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalóknak. Továbbra is adómentes maradt az internetjuttatás és aszámítógép ingyenes használatba adása, valamint a kockázati biztosításokkifizető által átvállalt díja. Ezek a juttatások köztehermentesen adhatók, ésfelső értékhatáruk nincs.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatások – étkezési jegy, helyibérlet, önkéntes pénztári hozzájárulás stb. – nem képeznek sem adóalapot, semtársadalombiztosításijárulék-alapot. Ezeknek a juttatásoknak a közvetlen, rövid távú előnyük azolcsóságuk, mivel a munkáltató kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...juttatások, és a kifizetőt az54 százalék személyijövedelemadó-, a személyi jövedelemadóval növelt alapra 29százalék társadalombiztosításijárulék- és 3 százalék munkaadóijárulék-fizetésikötelezettség terheli. Ebbe a körbe tartoznak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] ...vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulás jár. Az étkezésről meleg – kivételesen indokolt esetben hideg – élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni.Ha a gyakorlati képzést szervező a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás adóköteles része után a kifizetőnek meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a biztosított azonban egyéni járulékot nem fizet. Amennyiben a juttatás nem minősül természetbeni juttatásnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.