Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.A leányvállalat munkavállalói és az anyacég között nem áll fenn biztosítási jogviszony, így a juttatást csak személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó terheli.Ez utóbbi -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Áru vásárlása adószámos magánszemélytől

Kérdés: Milyen levonási és bevallási teendői vannak annak a cégnek, amely egy adószámos magánszemélytől vásárol árut? Ki kell állítani ebben az esetben a T1041 számú nyomtatványt? Ki kell tölteni a 1208. számú nyomtatvány M részét is, vagy elegendő csak az A részt?
Részlet a válaszából: […] ...között olyan – pl. a foglalkoztató ésfoglalkoztatott viszonyában létrejövő, munkavégzésre irányuló – jogviszony,amely társadalombiztosítási kötelezettséget eredményezne. Ezért a cégnek azadószámos magánszemélyt a T1041 típusú nyomtatványon bejelentenie sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem után terheli a magánszemélyt évi 450 ezer forintosösszeghatárig. Ezt az összeghatárt csökkenti a biztosítási jogviszonyában aTbj-tv. 19. § (1) bekezdése, 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...két elvonás között az alapvető különbség, hogy míg azelőbbi biztosítási jogviszonyhoz kötődő egyéni járulék, addig az utóbbi adó.A 4 százalék egészségbiztosítási járulék a biztosítottatterheli a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Nyugdíjas magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 4 százalékos eho-t annak a nyugdíjas magánszemélynek, aki tőzsdézik, és emiatt külön adózó jövedelme keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a 4 százalék egészségügyi hozzájárulása, és– a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdés alapján esetlegesen fizetett11 százalék egészségbiztosítási járuléka, és– az esetlegesen fizetett 5 százalék baleseti járuléka, és– a foglalkoztató (vagy egyéni vállalkozó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Százalékos egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Mi a százalékos egészségügyi hozzájárulást érintő változások lényege?
Részlet a válaszából: […] ...tényétől. Ajogszabály módosításának az arányos közteherviselés elvének megvalósításaérdekében az volt a célja, hogy akiktársadalombiztosításijárulék-kötelezettséggel járó jövedelemmel nemrendelkeznek, de egyéb, alapvetően tőkejövedelemmel igen, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...összesen 100 ezerforintos keretig vehető igénybe a tandíj, a felnőttképzés és sulinetkedvezmény, a közcélú adományok kedvezménye, a biztosítások kedvezménye, aszellemi tevékenység kedvezménye és a mezőgazdasági őstermelő könyvelőidíjkedvezménye. A 100 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...kelltekinteni, mint a munkabért, és az Szja-tv. 49. §-a értelmében az adóelőleget,valamint a Tbj-tv. 19. §-a szerint a társadalombiztosítási és anyugdíjjárulékot le kell vonni, illetve meg kell fizetni utána. Tekintettel arra, hogy a kérdésből egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...érték formájának és összegének (pl. tárgyjutalom, pénzbeli juttatás, trófea), a vagyoni értéket megszerző személyének, valamint a biztosítási jogviszony fennállásának (jelen esetben inkább hiányának) a vizsgálatára van szükség. E tényezőkön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Bérköltségnek vagy személyi jellegű kifizetésnek minősül-e a számvitelben az a részvényjuttatás, amelyet konkrét feladatok kitűzésével, azok teljesítése esetén ad a vállalkozás a dolgozójának? Korábban a részvényjuttatást természetbeni juttatásként adózta le a munkáltató, 2003-tól azonban ez az Szja-tv. módosítása nyomán a magánszemély összevonandó jövedelmének része. A személyi jövedelemadón kívül még milyen terhei vannak ennek a juttatási formának (tb, munkaadói, munkavállalói, szakképzési stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...képez, illetőleg a progresszív adótábla szerint adózik. Ebből következően az adóelőleg alapját képező összeg a társadalombiztosítási és egyéni járulékok alapját is képezi az általános szabályok szerint. Az Szhj-tv. a kettős könyvvitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
1
2