NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetési alsó határt, a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében nyugdíjjárulék-alapnak a minimálbért, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjának pedig a minimálbér másfélszeresét kell tekinteni. A Tbj-tv. 4. §-ának s/2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

-Korengedményes nyugdíjas kft.-tulajdonosok munkavégzése

Kérdés: Milyen módon közreműködhet egy kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó kft.-ben a két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, akik 2011. december 31-én korengedményes nyugdíjba mentek, amelyet a cég fizetett ki? A kft.-ben az egyik tulajdonos felesége az ügyvezető, a másik tulajdonos felesége munka­viszonyban dolgozik, és ezenkívül van még egy alkalmazott. A cég a megbízási jogviszonyt gondolja megfelelőnek a két tulajdonos számára.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjra vonatkozó jogszabály a 2009. december 31-ét követően megkötött, vagy eddig az időpontig megkötött, de az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek 2010. január 15-ét követően megküldött korengedményes megállapodás alapján történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...2005. és 2006. években az egyéni vállalkozásában köteles aminimálbérnek megfelelő összeg figyelembevételével a társadalombiztosítási, azegészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot megfizetni akkor is, ha kivétetegyáltalán nem számolt el. Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

APEH-ellenőrzés

Kérdés: Hol lehet hozzájutni ahhoz az új jogszabályhoz, amely alapján az APEH 2006-ban az ellenőrzéseit végzi?
Részlet a válaszából: […] ...végzi. A felhatalmazásalapján a következő iránymutatást adom.A társadalmi közkiadások fedezetéül szolgáló költségvetésibevételek biztosítása és az adómorál javítása érdekében az adóellenőrzés célja,hogy a törvényesség megtartásával és megtartatásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a foglalkoztató terhére az alábbi kötelezettségekállapíthatók meg: – A foglalkoztató által fizetendő egészségbiztosítási ésnyugdíj-biztosítási járulék (társadalombiztosítási járulék). – A biztosított által fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározó kötelezettségnek,nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készenállás, hanem szerződésszerinti szolgáltatás biztosítása, munkával elérhető eredmény a fő ésmeghatározó kötelem. Ezzel ellentétben a munkajog szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a foglalkoztató terhére az alábbi kötelezettségekállapíthatók meg:A foglalkoztató által fizetendő egészségbiztosítási ésnyugdíj-biztosítási járulék (társadalombiztosítási járulék).A biztosított által fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Fizikai munkavégzés megbízási jogviszonyban

Kérdés: A Tbj-tv. melyik rendelkezése tiltja a fizikai dolgozó megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatását?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási jogviszony ún. "másodlagos" jogviszony, amit az alapjául szolgáló – munkavégzésre irányuló – jogviszonyt hoz létre. Ebből eredően a társadalombiztosítási törvény nem avatkozik a felek kapcsolatába, hanem a közöttük megvalósult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...tartalma szerint munkaszerződésnek, a kifizetett vállalkozói díj pedig valójában munkabérnek minősül, ezért a felperes terhére egészségbiztosítási-, valamint nyugdíjbiztosításijárulék különbözetet állapított meg. Az adóhatóság határozatában azt is megállapította...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.