Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Meg kell igényelnie az öregségi nyugdíjat a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor egy jelenleg 61 éves személynek, aki 2005. november 19-től 2011. december 31-ig III. csoportos rokkantsági nyugdíjas volt, a megállapításkor 33 év 90 nap munkaviszonnyal rendelkezett, átesett a komplex felülvizsgálaton, jelenleg végleges rokkantsági ellátást kap, és az ellátások mellett nem dolgozott? Növekedhet a pénzbeli ellátás ebben az esetben? Az igénylő ismerősei közül ketten is, akik 1949-ben, illetve 1951-ben születtek, el tudtak menni rokkantsági nyugdíjból öregségi nyugdíjba, és kb. 10 ezer forinttal növekedett az ellátásuk.
Részlet a válaszából: […] ...a rokkantsági ellátásban részesülő személy elérte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél külön erre a célra rendszeresített, és a www.onyf.hu internetes oldalról letölthető K37....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Nyugdíjas és járadékos alkalmazottak egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Mi a különbség a rokkantsági nyugdíjas, a rokkantsági járadékos, a rehabilitációs járadékos, az átmeneti járadékos és az egészségkárosodási járadékos alkalmazott között? Mennyi egészségbiztosítási járulékot kell vonni ezektől a foglalkoztatottaktól?
Részlet a válaszából: […] ...– a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugellátás, így az emellett munkát végző biztosítottól csak 4 százalékos természetbeniegészségbiztosítási járulékot kell vonni, de nem terheli a 2 százalék pénzbeliegészségbiztosítási és az 1,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Családi pótlék nyilatkozat

Kérdés: Hova kell nyilatkoznia a családi pótlékról annak a munkavállalónak, akinek a munkáltatója nem társadalombiztosítási kifizetőhely, és a GYED-et az egészségbiztosítási pénztár, a GYES-t pedig a Magyar Államkincstár számfejti a részükre?
Részlet a válaszából: […] ...családi pótlék összegének ötven százalékáról amunkáltató felé kell nyilatkozatot tenni, abban az esetben is, ha otttársadalombiztosítási kifizetőhely nem működik. Annak, akinek csak azegészségpénztártól származik jövedelme, a nyilatkozatot is oda kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló nyugdíja

Kérdés: Szüneteltetnie kell-e a nyugellátását 2008. január 1-jétől egy 53 éves, 67 százalékos rokkantnyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...növeltösszegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)összegét. Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 127. számában – 2008.05.06):Erre a kérdésre adott válasz nem mond ellent a 2035. kérdésre adott válasznak?A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában, és milyen bérrel foglalkoztatható egy II., illetve III. fokú rokkantnyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] ...nincs a rokkantsági nyugdíjas munkavállalónálsem.A nyugdíjas (öregségi, rokkantsági) munkavállalók bérébőlegészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell vonni, így táppénzre nemjogosultak, és újabb szolgálati időt sem szerezhetnek. 2000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában lehet alkalmazni egy rehabilitációs foglalkoztató cégnél azt a dolgozót, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette?
Részlet a válaszából: […] ...ezért biztosítottáválása esetén a részére kifizetett bér után a munkáltatónak meg kell fizetnie a29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint a dolgozótól a 8,5százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] Kft. többségi tulajdonos tagjáról van szó, aki ennekmegfelelően az ügyvezetői teendőit társas vállalkozóként látja el.Nem nyugdíjas, többes jogviszonyban sem áll, tehátjárulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 27. § (1) bekezdésében foglaltakszerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...szociális járadékban részesülőnem minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak,ebből következően biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyából származójövedelme (jelen esetben munkabére) után egyéni járulék – tehát 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

II. fokozatú rokkant foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható az a II. rokkantsági fokozatba tartozó, születésétől 100százalékban rokkant hölgy, akinek karja és kezei is korlátozottan mozgásképesek, és rokkantsági nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...a rokkantsági nyugdíjas munkavállalónálsem. Fontos tudni, hogy a nyugdíjas (öregségi, rokkantsági)munkavállalók béréből egészségbiztosítási járulék nem vonható, így táppénzrenem jogosultak, és újabb szolgálati időt sem szerezhetnek. Más a helyzet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...ezért biztosítottá válása esetén a részére kifizetett bér után a munkáltatónak meg kell fizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint a dolgozótól a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.
1
2