Egyszerűsített foglalkoztatottak létszámának meghatározása

Kérdés: Figyelembe vehető az egyszerűsített foglalkoztatottak számának meghatározásához egy betéti társaság 4 fő nyugdíjas munkavállalója, akik nyugdíjas státuszukra tekintettel nincsenek biztosítottként bejelentve a céghez? A vállalkozásnak így egyetlen biztosított munkavállalója van, az ügyvezetői tevékenységet ellátó beltag.
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát a munkáltató átlagos statisztikai létszámához köti. A jogszabály 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] ...betéti társaság beltagja minden további nélkül alapíthat kft.-t, még akkor is, ha az új cégben ő lesz az egyedüli tulajdonos, erre vonatkozóan sem a Ptk., sem egyéb jogszabályok nem tartalmaznak kizáró szabályokat.A Ptk. 3:90. §-a kizárólag arról rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] ...esetében a munkaidő nem értelmezhető, így az e jogviszonyokban végzett tevékenység nem érinti a GYET-re való jogosultságot.Az édesanya a betéti társaságban személyesen közreműködik, tehát társas vállalkozónak minősül. Emellett ingyenesen (tehát nyilvánvalóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Közteherfizetési kötelezettség szüléshez kapcsolódó ellátások esetén

Kérdés: Egy családi vállalkozásban dolgozó édesanya GYED-jogosultsága rövidesen lejár. Ezt követően a szintén a cégben dolgozó édesapa venné igénybe a GYES-t, majd rövidesen az egyik nyugdíjas nagyszülő, aki a családi bt. ügyvezetője. Helyesen gondolják, hogy ebben az esetben a bt. ügyvezetője mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ugyanakkor mind az anya, mind pedig az apa vonatkozásában szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...mind a CSED-ben, GYED-ben részesült anya, mind pedig a GYES-ben részesült apa után élhet szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a betéti társaság.A GYES-ben részesülő nagyszülő után pedig [a Tbj-tv. 37/A. § a) pontja értelmében] nem kell megfizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Többes jogviszony kisadózó vállalkozás esetén

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely nem jelenti be a személyesen közreműködő tagját, tekintettel arra, hogy a tag egy betéti társaság beltagjaként 2013. január 1-jétől főállású kisadózóként fizeti a közterheket? Mindkét társaság működik, bevételei, valamint költségei is vannak, és alkalmazottat nem foglalkoztat. Érdemes lenne esetleg a kft.-ben heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatni, a bt.-ben pedig nem főállású kisadózóként?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, valamint a garantált bérminimum 112,5 százaléka után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. 2013-ban a tag a betéti társaságban is főfoglalkozású kisadózónak minősül, 2014. január 1-jétől viszont, a Kata-tv. változása miatt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató kisadózó

Kérdés: Főállású kisadózónak minősül egy kata hatálya alá tartozó betéti társaság nappali tagozatos egyetemi hallgató tagja, vagy elegendő megfizetni utána a havi 25 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja szerint a kisadózót akkor nem kell főállásúnak tekinteni, ha- legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy a ténylegesen közreműködő tag a kft. ügyvezetését és a társaság tevékenységi körébe tartozó egyéb feladatokat is a heti 10 órás munkaidőre szóló munkaszerződés alapján látja el, ezért őt kizárólag munkaviszonyban álló biztosítottként kell bejelenteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.
1
2
3