15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Egyetemi hallgatói jogviszonyát szüneteltető beltag járulékai
Kérdés: Kell-e fizetni a minimálbér alapján megállapított járulékokat egy betéti társaság személyesen közreműködő beltagja után abban az esetben, ha nappali tagozatos egyetemi hallgató, de a hallgatói jogviszonya pár hónapig passzív okból szünetel? Eddig a tételes ehót fizette utána a cég.
2. cikk / 15 Evás bt. nyugdíjas beltagjának járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el az az Eva-tv. hatálya alá tartozó betéti társaság, amely a személyesen közreműködő nyugdíjas beltagja után kizárólag a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg, mert a tag semmilyen jövedelemben nem részesül?
3. cikk / 15 Betéti társaság beltagjának jogállása
Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
4. cikk / 15 Nyugdíjas vállalkozók közterhei
Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
5. cikk / 15 Rokkantnyugdíjas beltag közterhei
Kérdés: Miként maradhat a betéti társaság beltagja az a 37 éves tag, aki 2002 óta 67 százalékos rokkantnyugdíjas? Elveszíti-e a nyugdíját abban az esetben, ha továbbra is dolgozik a társaságban? Milyen járulékokat kell megfizetnie a havi bruttó 70 000 forint összegű jövedelme után?
6. cikk / 15 Kiegészítő tevékenységű tag egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Egy betéti társaság beltagja előrehozott öregségi nyugdíjas, jelenleg betegsége miatt kezelés alatt áll. A havi 1950 forintot fizeti utána a cég. Meg kell-e fizetni a tag után a havi 4350 forintos járulékminimumot abban az esetben, ha a személyes közreműködésért havi 40 000 forint díjazásban részesül?
7. cikk / 15 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
8. cikk / 15 Főiskolai hallgató beltag közterhei
Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
9. cikk / 15 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyát annak a beltagnak, aki rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a havi bruttó munkabére 200 ezer forint? Melyik jogviszonyában kell közterheket fizetnie, és milyen összegben?
10. cikk / 15 Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya
Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
