10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 10 Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya
Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
3. cikk / 10 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
4. cikk / 10 GYES-en lévő ügyvezető bejelentése, közterhei
Kérdés: Be kell-e küldeni a T1041-es és a 1208-as nyomtatványokat, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség egy betéti társaság GYES-en lévő beltagjára vonatkozóan abban az esetben, ha a cégben 2012. évben semmilyen gazdasági tevékenység nem folyt, árbevételt nem számolt el, és ügyvezetés sem történt? A társasági szerződés szerint szükség esetén a kültag is közreműködhet a cég tevékenységében. Hogyan változik a helyzet, ha ugyanez a személy egy kft. tagja is, ahol a tevékenységet egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló látja el? A tag ebben a cégben sem működött közre, ügyvezetői tevékenység pedig nem merült fel 2012. évben.
5. cikk / 10 Végelszámoló beltag jogállása
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
6. cikk / 10 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
7. cikk / 10 Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya
Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
8. cikk / 10 Beltag minimumjárulékai
Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
9. cikk / 10 Amerikai állampolgárságú beltag kötelezettségei
Kérdés: Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie (EMMA-, OEP-bejelentés), illetve járulékköteles jövedelmet felvennie egy bt. amerikai állampolgárságú beltagjának, ha Magyarországon tartózkodási engedélyt kapott? Változtat-e a válaszon az, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
10. cikk / 10 Személyesen nem közreműködő tag bejelentése
Kérdés: Be kell-e jelenteni a társadalombiztosítási szervek felé új bt. vagy kft. alakulásakor azt a beltagot vagy társas vállalkozót, aki a társaságnak tagja, de személyesen nem működik közre, jövedelmet nem vesz ki, mert van főállású munkaviszonya vagy nyugdíjas?
