12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
2. cikk / 12 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók
Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
3. cikk / 12 Belföldi kirendelés
Kérdés: Melyik cég köteles teljesíteni a munkavállaló bérfizetésével, illetve járulékbevallásával kapcsolatos kötelezettségeket belföldi kirendelés esetén? Be kell jelenteni a NAV-nak a kirendelést? Mi a teendője a kirendelő cégnek és a foglalkoztató cégnek?
4. cikk / 12 Külföldi vállalkozástól kölcsönzött munkavállaló jogállása
Kérdés: Keletkezik-e magyar társadalombiztosítási jogviszonya a külföldi vállalkozástól munkaerő-kölcsönzés keretében Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóknak?
5. cikk / 12 Társadalombiztosítási azonosító jel
Kérdés: Ki jogosult társadalombiztosítási azonosító jelre, és hogyan lehet igényelni?
6. cikk / 12 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
7. cikk / 12 Külföldi anyavállalat által működtetett önkéntes nyugdíjpénztár
Kérdés: Egy németországi anyavállalat önkéntes nyugdíjpénztárat működtet, és felajánlotta a magyarországi cégnek is, hogy munkáltatói hozzájárulással támogathatja dolgozói nyugdíjba menetelét. Milyen legális lehetőség van a külföldi nyugdíjpénztárhoz csatlakozni, illetve az adó- és járulékkedvezmények vonatkoznak-e erre az esetre is? Ha nem, és ennek ellenére a cég fizet a kinti pénztár szabályai szerint, minek minősül a kifizetés Magyarországon a cég szempontjából, illetve majdan a nyugdíjas dolgozóknál?
8. cikk / 12 Ellátás megtérítése munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsön vevő munkáltató köteles-e megtéríteni a baleseti táppénzt abban az esetben, ha a munkaügyi vizsgálat megállapította, hogy a baleset azért történt, mert a munkavállaló baleseti oktatása nem történt meg?
9. cikk / 12 Cégautó használata magáncélra
Kérdés: Egy munkáltató munkavállalója részére munkaköri feladata ellátásának céljából egy kis teherbírású gépkocsit juttat, melyet a munkavállaló munkába járás céljából is igénybe vesz. Milyen közterheket kell elszámolni a 2004. január 1-jétől a munkába járás céljából felmerült költségek után? Hogyan lehet ezeket pótlólag elszámolni?
10. cikk / 12 Belföldi és külföldi személy a társadalombiztosítási jogban
Kérdés: Hogyan változik a külföldiek megítélése társadalombiztosítási szempontból 2004. május 1. után?