Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...bevétellel számolhatnak el, ideértve az esetleges költségtérítéseket, illetve a megtérített költségeket is. Ha a magánszemély nem belföldi illetőségű, elsősorban az illetősége szerinti állammal kötött kettős adózást kizáró egyezmény szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Követelés értékesítésének közterhei

Kérdés: Milyen illeték-, szja- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek abban az esetben, ha egy kft.-vel szemben fennálló követelését eladná egy másik kft.-nek, amelynek szintén van egy követelése ugyanazzal a céggel szemben, és amelynek a magánszemély a tagja?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 2. § (4) bekezdése alapján a belföldi illetőségűmagánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed. A 4. § (2) bekezdésszerint "bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában -pénzben (a továbbiakban ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Munkavállaló javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetéskor a magánszemélytjárulékfizetési kötelezettség nem terheli. Az Eho-tv. szabályai szerint azonbana biztosító mint kifizető a belföldi magánszemélynek egyéb jövedelemnekminősülő kifizetést teljesít, a kifizetett összeg után 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...– a munkahelyre, a székhelyre vagya telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével – minősül. Külföldikiküldetésnek a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzéseérdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] ...(2)bekezdése értelmében a minimálbér alapulvételével 15 százalék egészségügyiszolgáltatási járulék fizetésére kötelezett az a belföldinek minősül személy,aki nem biztosított, és a Tbj-tv. 16. §-a alapján sem jogosult egészségügyiszolgáltatásra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...akkor kellmegfizetni a 15 százalékot meghaladó rész után, ha az említett románállampolgárok rendelkeznek letelepedési engedéllyel, azaz belföldinekminősülnek.Fentiek alapján nem szükséges az érintett munkavállalónakmagán-nyugdíjpénztári tagságot létesítenie, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.