Letelepedési engedéllyel rendelkező izraeli állampolgár

Kérdés: Kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az izraeli állampolgárnak, aki hazánkban letelepedési engedéllyel rendelkezik, de Izraelben biztosított, amiről rendelkezik az ottani hatóság által kiállított igazolással? Az érintett egyébként Magyarországon három cég tulajdonos ügyvezetője, de jövedelmet egyikből sem vesz fel, ezért járulékot sem fizet.
Részlet a válaszából: […] ...Az erre vonatkozó igazolás tehát teljesen érdektelen.A letelepedési engedéllyel rendelkező személy a Tbj-tv. alkalmazásában belföldinek minősül, és biztosítás (vagy egyéb egészségügyi szolgáltatással járó ellátás, státusz) hiányában a Tbj-tv. 39...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg (e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el). A Tbj-tv. ugyanekkor beiktatott és azóta több módosításon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Korhatár előtti ellátásban részesülő tag megbízása

Kérdés: Köthet-e "0" forintos megbízási szerződést kb. egyhetes időtartamra, babaruhák tervezésére a korhatár előtti ellátásban részesülő tagjával egy babaruhagyártással foglalkozó kft.? Az egy hétre jutó egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie ebben az esetben a magánszemélynek? A tag kisebbségi tulajdonos a társaságban, és nem vezető tisztségviselő.
Részlet a válaszából: […] ...személyeknek egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük,amelynek összege jelenleg havi 6390 forint. Ez a szabály azokra a belföldimagánszemélyekre vonatkozik, akik egészségügyi szolgáltatásra a Tbj-tv. 16. §-a(1) bekezdésének a)-p) és s)-v) pontjai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Osztrák állampolgárságú kültag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik,hogy Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik-e vagy sem. Amennyibenigen, akkor a Tbj-tv. 4. § u) pontja alapján belföldi illetőségűnek minősül, smint ilyen egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága érdekében a Tbj-tv. 39. §(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...12 hónapos időtartamon belül a másik államban, és a díjazástolyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nembelföldi illetőségű a másik államban, és a díjazást nem a munkáltatónak a másikállamban lévő telephelye vagy állandó bázisa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Százalékos eho-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2006. január 1-jétől teljesen megváltozott az Eho-tv. 3. § (2) bekezdése. Helyesen értelmezzük-e, hogy a változás értelmében csak a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogcímek után kell 11 százalékos ehót fizetni, minden más esetben 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatásokat, melyekalapját képezik a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulásnak, feltéve hogy azadott juttatást– a Tbj-tv. szerint belföldinek minősülő személy kapja (Eho-tv.2. §), – az Eho-tv. 5. §-a mentesíti a százalékos egészségügyihozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...első napjánérvényes minimálbér 30 százalékát, vagyis jelenleg a havi 19 650 forintot, ha ajogosultak társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülnek,– saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásbanrészesülő személy és eltartott közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] ...(2)bekezdése értelmében a minimálbér alapulvételével 15 százalék egészségügyiszolgáltatási járulék fizetésére kötelezett az a belföldinek minősül személy,aki nem biztosított, és a Tbj-tv. 16. §-a alapján sem jogosult egészségügyiszolgáltatásra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mire jogosít az újonnan bevezetett 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék?
Részlet a válaszából: […] ...járulék helyett – szinténegészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett [a Tbj-tv. 39. § (2)bekezdése alapján] az a belföldi személy, aki nem biztosított és egyéb módonsem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Ennek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Ez 2005. január hónapra 53 000, februárhónaptól 57 000 forint alapulvételével történik.A Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján az a belföldi személy,aki nem biztosított, nem biztosított eltartott hozzátartozója, egészségügyiszolgáltatásra nem jogosult, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
1
2