Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatási helyét az alapján kell meghatározni, hogy a magánszemély díjazását a székhely számolja-e el vagy a telephely. Ha a belföldi illetőségű magánszemélyt a belföldi székhely a külföldi telephely vállalkozási tevékenységének végzéséhez küldi ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...12 hónapos időtartamon belül a másik államban, és a díjazástolyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nembelföldi illetőségű a másik államban, és a díjazást nem a munkáltatónak a másikállamban lévő telephelye vagy állandó bázisa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Németországi fióktelepen dolgozó munkavállalók közterhei

Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] A látszólag bonyolult probléma megoldásához mindössze kétjogszabályi előírást kell figyelembe vennünk. Az első az 1408/71/EGK rendeletazon alapelve, miszerint a rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókraegyidejűleg csak egy uniós tagállamban terjed ki a biztosítás, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...az előbbi három feltétel együttesen fennáll,jövedelmük Magyarországon válik adókötelessé, és őket e jövedelmük tekintetébena belföldi adójogszabályok alapján adókötelezettség terheli. Ez azt jelenti,hogy az általános szabályoknak megfelelően a társaságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Ez 2005. január hónapra 53 000, februárhónaptól 57 000 forint alapulvételével történik.A Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján az a belföldi személy,aki nem biztosított, nem biztosított eltartott hozzátartozója, egészségügyiszolgáltatásra nem jogosult, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az államban nincs illetősége, és a térítést nem ebben az államban levő telephely viseli. Ez a kérdező esetében azt jelenti, hogy a belföldi illetőségű magánszemély Orosz Föderációban végzett munkája – mivel ott 183 napot meghaladóan tartózkodott – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.