10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Ügyvezető egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonya
Kérdés: Bejelentheti alkalmanként egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonyban a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére egy gazdasági társaság az ügyvezetőjét, aki nem tulajdonosa a társaságnak, de díjazásban nem részesül? Nem ütközik valamilyen jogszabállyal az ügyvezető ilyen jellegű tevékenysége, illetve annak bejelentése?
2. cikk / 10 GYED-en lévő édesanya egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy GYED-en lévő édesanya? Mi a minimálisan, illetve a maximálisan adható bér összege? Van az érintettnek bejelentési kötelezettsége a NEAK felé, illetve jogosult lesz továbbra is az ellátásra, vagy megszüntetik a folyósítást?
3. cikk / 10 Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására? Mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan adható munkabér összege ebben az esetben? Milyen közterheket kell megfizetni, illetve van-e valamilyen kedvezmény a nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a nyugdíjas személynek a foglalkoztatással kapcsolatban az ellátást folyósító szervhez?
4. cikk / 10 Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése
Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
5. cikk / 10 Gépkocsivezető jogállása
Kérdés: Szakmának minősül-e a gépkocsivezető munkakör, és milyen besorolási bért kell fizetni a munkavállalónak? A dolgozó utolsó munkaszerződése 1999-ben kelt, azóta nem módosították. Mi alapján történik a bér kifizetése ebben az esetben?
6. cikk / 10 Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében
Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
7. cikk / 10 Járulékalapot képező jövedelem bejelentése
Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
8. cikk / 10 Távmunka és bedolgozói jogviszony
Kérdés: Mi a különbség a távmunka és a bedolgozói jogviszony között?
9. cikk / 10 Távmunkavégzés szabályai
Kérdés: Mit jelent pontosan a távmunka fogalma, és milyen teendői vannak a munkáltatónak az ilyen jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatban?
10. cikk / 10 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?