34 cikk rendezése:
21. cikk / 34 Kereseti korlátot meghaladó rokkantnyugdíjas bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Van-e bejelentési kötelezettsége, és hová annak a rokkantnyugdíjas munkavállalónak, akinek 2009. 01. hó és 2009. 06. hó viszonylatában a 6 havi nettó keresetének az átlaga meghaladja a minimálbér összegét, vagy hivatalból történik a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának megszüntetése?
22. cikk / 34 Nyugdíjas munkavállaló megbízási díja
Kérdés: Kell-e valamilyen bejelentést tenni a hatóságok felé abban az esetben, ha egy 62. életévét betöltött nyugdíjas megbízási díja nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
23. cikk / 34 Nyugdíjas munkavállaló jogviszonya
Kérdés: Dolgozhat-e tovább 2008. évben egy nyugdíjas munkavállaló, akinek a havibére jelenleg 200 000 forint, vagy nyilatkoznia kell, hogy nyugdíjas kíván maradni, vagy szünetelteti a nyugdíját? A munkáltatónak kell-e köteleznie a dolgozót a nyilatkozat megtételére, vagy a dolgozónak kell ezt elintéznie? Kinek kell értesíteni a nyugdíj-biztosítási igazgatóságot, és van-e valamilyen határideje a bejelentésnek?
24. cikk / 34 Nyugdíj szüneteltetése
Kérdés: Milyen végleges szabályozás vonatkozik a nyugdíj folyósításának szüneteltetésére 2008. január 1-jétől annak az előrehozott nyugdíjas munkavállalónak az esetében, aki még nem töltötte be a 62. életévét, és jövedelme meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét? Valóban csak azokra vonatkozik ez a korlátozás, akiknek már 2008. január 1. előtt megállapították a nyugellátását? Milyen bejelentés terheli a munkáltatót, illetve a munkavállalót?
25. cikk / 34 Nyugdíjazás utólagos bejelentése
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha 2007. májusban értesül arról, hogy a munkavállalója 2005. március 29-től nyugdíjas lett? A levont járulékokat milyen időpontig kell visszamenőleg rendezni, a munkavállalói járulékot is vissza kell-e fizetni a foglalkoztatott részére? Kötelezi-e jogszabály a munkavállalót a nyugdíjazás tényének bejelentésére? Ha igen, mi a következménye a bejelentési kötelezettség elmulasztásának? Néha küld a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság értesítést az utolsó munkáltatónak a nyugdíj megállapításáról, mi az oka annak, hogy nem minden esetben?
26. cikk / 34 Nyugdíjas munkavállaló járulékalapja
Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak a nyugdíjas munkavállalónak, akinek a heti 1 alkalommal 6 órában történő részmunkaidős foglalkoztatásáért járó bruttó bére fix 5300 forint/nap, tehát nem éri el a minimum-járulékalap felét?
27. cikk / 34 Rokkantsági nyugdíjas előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Jogosult lesz-e előrehozott öregségi nyugdíjra az a rokkantsági nyugdíjas férfi, aki 2009-ben lesz 59 éves, és 45 év szolgálati ideje lesz?
28. cikk / 34 Rokkantsági nyugdíj megszűnése és újbóli megállapítása
Kérdés: Kinek a kötelessége értesíteni a nyugdíjfolyósító igazgatóságot a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnéséről abban az esetben, ha a nyugdíjas magánszemély állandó munkát vállal? A munkáltató elektronikus bevallása alapján hivatalból megszüntetésre kerül-e a nyugdíj, vagy a dolgozónak, illetve a munkáltatónak be kell jelentenie a jogosultság megszűnését? Amennyiben a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság újból bekövetkezik, és a dolgozó rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását kéri, akkor a nyugdíj összegének megállapításakor milyen szolgálati időt kell figyelembe venni?
29. cikk / 34 Biztosítottak bejelentése határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: Terheli-e bejelentési kötelezettség az OEP és a munkaügyi központ felé azt a munkáltatót, amely határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja nyugdíjas munkavállalóit (pl. 2006. január 1-jétől december 31-éig), és ugyanezekkel a dolgozókkal 2007. január 1-jétől is szeretnének új, határozott idejű munkaszerződést kötni?
30. cikk / 34 Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja
Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
