11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Japán állampolgárságú munkavállalók
Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
2. cikk / 11 Osztrák állampolgár magyarországi kiküldetése
Kérdés: Milyen bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy osztrák anyavállalat egy osztrák állampolgárságú munkavállalóját a magyarországi leányvállalatához rendeli munkavégzésre kiküldetés keretében, amely várhatóan több évre szól? A dolgozó Magyarországon semmilyen jövedelmet nem kap, az anyavállalat folyósítja a munkabérét, A1-es igazolással rendelkezik, és a lakóhelye Ausztriában van, azaz naponta ingázik a két ország között.
3. cikk / 11 Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír
Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
4. cikk / 11 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
5. cikk / 11 Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei
Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
6. cikk / 11 Olaszországból kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a jövedelmét, A1-es igazolással rendelkezik, Magyarországon nem kap külön semmilyen jövedelmet.
7. cikk / 11 Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei
Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
8. cikk / 11 Külföldi cég magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalók jogviszonya
Kérdés: Egy francia székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén az alapító külföldi vállalatnál munkaviszonyban álló munkavállalók fogják az alapító külföldi vállalat és egy magyar megrendelő közötti szerződés szerint a Magyarországon végzett kivitelezést koordinálni, és a teljesítéseket leigazolni. A külföldiek nem a fióktelep külföldi vállalatánál, hanem annak külföldi anyavállalatainál vannak munkaviszonyban. Milyen munkajogi formában végezhetnek a külföldiek munkát a magyar fióktelepen, illetve kell-e részükre adó- és járulékköteles jövedelmet fizetni, ha fizetést egyébként kapnak külföldön? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a fióktelep külföldi képviselőire, ha részükről munkavégzés Magyarországon nem történik? Milyen munkaügyi nyilvántartás és bejelentés (OEP, EMMA) vonatkozik a fióktelepen dolgozó külföldiekre az említett esetben?
9. cikk / 11 Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya
Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
10. cikk / 11 Külföldi cég magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalóinak jogviszonya
Kérdés: Egy francia székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén az alapító külföldi vállalatnál munkaviszonyban álló munkavállalók fogják az alapító külföldi vállalat és egy magyar megrendelő közötti szerződés szerint a Magyarországon végzett kivitelezést koordinálni és a teljesítéseket leigazolni. A külföldiek nem a fióktelep külföldi vállalatánál, hanem annak külföldi anyavállalatainál vannak munkaviszonyban. Milyen munkajogi formában végezhetnek a külföldiek munkát a magyar fióktelepen, illetve kell-e részükre adó- és járulékköteles jövedelmet fizetni, ha fizetést egyébként kapnak külföldön? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a fióktelep külföldi képviselőire, ha részükről munkavégzés Magyarországon nem történik? Milyen munkaügyi nyilvántartás és bejelentés (OEP, EMMA) vonatkozik a fióktelepen dolgozó külföldiekre az említett esetben?
