14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
2. cikk / 14 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
3. cikk / 14 Biztosítási jogviszony igazolása
Kérdés: Milyen módon és milyen igazolással tudja a munkavállaló igazolni a biztosítási jog-viszonyát külföldi munkavégzést követően, illetve abban az esetben, ha Magyarországon dolgozott ugyan, de a társadalombiztosítási igazolványa elkallódott, és annak beszerzése, pótlása nehézkes? Amennyiben az illetékes hatóság kiállítja az igazolást, a társadalombiztosítási kifizetőhely figyelembe veheti a biztosítási jogviszonyt keresőképtelenség esetén a táppénz mértéke, illetve az alap és a jogosultsági idő megállapításához?
4. cikk / 14 Rokkantsági ellátás
Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
5. cikk / 14 Táppénz fizetés nélküli szabadság ideje alatt
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az előre bejelentett fizetés nélküli szabadság lejárta után az a munkavállaló, aki 2016. november 14-től áll kifizetőhelyet működtető munkáltatója alkalmazásában, és a 2017. április 20-tól 2017. június 16-ig igényelt fizetés nélküli szabadságának ideje alatt, 2017. június 3-án közúti balesetet szenvedett, amely miatt előreláthatólag hosszú ideig keresőképtelen lesz? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, mi a teen-dő a fizetés nélküli szabadság lejárta után?
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
6. cikk / 14 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
7. cikk / 14 Gyermekgondozási segély igénylése
Kérdés: Hogyan és hol igényelhető a gyermekek után járó gyermekgondozási segély?
8. cikk / 14 Passzív táppénz időtartama
Kérdés: Meddig jogosult passzív táppénzre az a munkavállaló, aki 2010. március 1-jén lépett be jelenlegi munkahelyére, 2010. május 29-től folyamatosan táppénzben részesül, mert 2010. június végén megműtötték, és a határozott idejű munkaszerződése 2010. július 31-ig szól? Milyen ellátásra lesz jogosult a táppénz lejárta után? Milyen adatok és nyomtatványok szükségesek a leszázalékolásához? A dolgozó 2009. január 1-jétől augusztus 31-ig folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, 2009. szeptembertől munkanélküli-segélyen volt, és 2009 decemberében már volt egy gerincsérvműtétje, azután 2010-ben rendelkezésre állási támogatást kapott.
9. cikk / 14 Román állampolgár szülése
Kérdés: Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egy Erdélyben jelenleg is munkaviszonyban álló román állampolgárságú lány, aki egy magyar fiúhoz ment feleségül, de állampolgárságát még nem kapta meg, Magyarországon szülhessen? Elegendő-e az Erdélyből hozott EU-s kártya? Magyarországon történő szülése esetén van-e lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék az otthoni munkaviszonyát, hogy a GYES ideje alatt a járandóságot ne alanyi jogon, hanem munkabér után kapja?
10. cikk / 14 40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
