Heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó bejelentése

Kérdés: Mi az oka annak, hogy be kell adni a '08-as bevallás M lapját nullásan azokról a társas vállalkozókról is, akik máshol rendelkeznek heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, ahol a bejelentésük és a közteherfizetés is rendben megtörténik?
Részlet a válaszából: […] ...bejelentési kötelezettség oka, hogy a heti 36 órás munkaviszonyban álló társas vállalkozó biztosított, és a tényleges tagi jövedelme alapján járulékfizetési kötelezettség terheli. E jogviszonya alapján is szert tehet szolgálati időre, illetve járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Végelszámoló beltag jogállása

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
Részlet a válaszából: […] ...mellett sem felel meg az előzőekben ismertetett feltételeknek, tehátbiztosításáról sem lehet szó. Emiatt biztosítottként történő bejelentése is, ésaz utána történő járulékfizetés is jogszerűtlen lenne. A 10 000 forintmegbízási díjjal történt visszajelentése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Betéti társaság beltagjának járulékfizetése

Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság azadóhatóság felé teljesített járulékbevallásban – a tényleges járulékalapotképező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a járulékokata járulékalapot képező jövedelem, és nem a minimum-járulékalap után fizeti meg.Ugyanezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.