GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...minősül,e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én -?a Tny-tv. alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a 2011. évi CXCI. tv. 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Tartós keresőképtelenség

Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az egészségkárosodása üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye-e, 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Fegyelmi eljárás felmentési idő alatt

Kérdés: Megszűnik-e a köztisztviselőnek a nyugdíjjogosultság címén felmentéssel megszüntetett közszolgálati jogviszonya a felmentési idő utolsó napján, ha a felmentési idő alatt az érintett köztisztviselővel szemben lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabnak ki, amely ellen az érintett köztisztviselő jogorvoslattal élt?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 15. § (2) bekezdés d) pontja értelmében aközszolgálati jogviszony megszüntethető felmentéssel. A Ktv. 15. § (2) bekezdésf) pontja értelmében a közszolgálati jogviszony megszüntethető hivatalvesztésfegyelmi büntetéssel. A Ktv. 17. § (2) bekezdés d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Felmondási védelem alatt álló munkavállaló munkaidejének csökkentése

Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a női alkalmazottra, aki 2009. augusztus 5-én lesz 57 éves, és 12 éve áll a cég alkalmazásában? Ha igen, megteheti-e a foglalkoztató, hogy heti 20 órára csökkenti a foglalkoztatást a munkabér 50 százalékos csökkentése mellett?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

Felmondási védelem alatt álló munkavállaló

Kérdés: Felmondhat-e jogszerűen a munkáltató ez év októberében annak a munkavállalójának, aki 2009. augusztus 3-án tölti be a 60. életévét? Különösen indokolt esetnek minősül-e a munkakör, a mögöttes feladat megszűnése? Amennyiben nem lehet felmondani, a munkáltatónak kell-e kezdeményeznie a nyugdíjazást? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a korhatár elérésekor a biztosított nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? A munkavállaló egy cégcsoport egyik vállalkozásában dolgozik. Köteles-e másik munkahelyet felajánlani a munkáltató, és ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 7. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésértelmében öregségi teljes nyugdíjra az 1997. december 31-et követő és 2009.január 1-ét megelőző időponttól az jogosult, aki a 62. életévét (továbbiakbanöregségi nyugdíjkorhatárt) betölti, és legalább 20 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Felmondás megváltozott munkaképességű munkavállalónak

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkaviszony felmondására, és viselnie kell-e az ezzel járó kötelezettségeket, terheket abban az esetben, ha egy munkavállaló az OOSZI Orvosi Bizottságának véleménye szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjat igénybe venni nem tud, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, de a munkáltató nem tud az állapotának megfelelő, könnyebb munkát biztosítani részére? Az Mt. ilyen esetekre nem tér ki. Az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítása után a táppénzes állomány is megszűnt, ezért a munkáltatónak sürgősen döntenie kell a munkavállaló további sorsáról.
Részlet a válaszából: […] A 8/1983. EüM-PM együttes rendelet 1. § (2) bekezdésbenfoglalt rendelkezése értelmében a megváltozott munkaképességű dolgozókfoglalkoztatásának biztosítása – az e rendeletben megfogalmazott kivételekkel -annak a munkáltatónak a feladata, ahol a dolgozó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány szabályai

Kérdés: Mi a jelentősége az újonnan bevezetett prémiumévek programnak, és milyen előnyei vannak a munkavállalókra nézve?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjra való jogosultsága feltételeinek megszerzésével, vagy– csökkentett összegű előrehozott öregségi, rokkantsági,illetve baleseti rokkantsági nyugdíj részére történő megállapításával, vagy– új munkaviszony, közalkalmazotti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.