7 talált cikk a nyugdíjas ügyvezető , bíró , baleset kifejezésre

Kérdés: Egy kft. 60 százalékot meghaladó részesedéssel bíró ügyvezetője nyugdíjba vonul. Ezt követően továbbra is ellátja az ügyvezetői feladatokat, és személyesen közreműködik a társaság tevékenységében (beszerzés, gyártás, kivitelezés stb.), de nem munkaviszonyban. Milyen jogállása lesz a tulajdonosnak nyugdíjba vonulása után abban az esetben, ha az ügyvezetői feladatok ellátásáért nem részesül díjazásban, de a személyes közreműködés után jövedelmet kap? Van-e minimumjárulék-fizetési kötelezettség az ügyvezetői feladatok után?

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?

Kérdés: Kell-e jövedelmet elszámolnia egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező jugoszláv állampolgárságú nyugdíjas kft.-ügyvezetőnek abban az esetben, ha a cég érdemi tevékenységet nem folytat, csak nagyobb összegű kintlevőségének bírósági végrehajtása miatt nem tud megszűnni?

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a többségi részesedéssel bíró, ügyvezetői teendőket ellátó nyugdíjas tagja után, aki ezért a tevékenységért nem vesz ki jövedelmet, a munkában töltött napokra megfizeti az egészségügyi hozzájárulást, más közterhet azonban nem?

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?

Kérdés: Társas vállalkozás többségi tulajdonos ügyvezetője rokkantsági nyugdíjba kerülése után folytathatja-e tevékenységét a régi formában, illetve milyen feltételek mellett?