18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Kivaalap megállapítása I.
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. adóalapjának számítása során a személyesen közreműködő tag díjazását, aki egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja, amiért semmilyen jövedelmet nem kap? A tag jelenleg GYET-ben részesül, és rendelkezik egy kisadózó egyéni vállalkozással is. Kisadózóként hogyan kell megfizetnie a tételes adót?
2. cikk / 18 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
3. cikk / 18 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
4. cikk / 18 Kettős állampolgár megbízási díja
Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
5. cikk / 18 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
6. cikk / 18 Rokkantnyugdíjas özvegy özvegyi nyugdíjának feléledése
Kérdés: Megilleti-e az özvegyi nyugdíj azt az özvegyet, akinek férje 1992 szeptemberében meghalt, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, folyamatosan dolgozott, 2006-ban rokkantsági nyugdíjas lett, és mellette 4 órában dolgozik? Dolgozhat-e tovább, vagy meg kell szüntetnie a munkaviszonyát?
7. cikk / 18 "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"
Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
8. cikk / 18 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
9. cikk / 18 Családi pótlék és adókedvezmény rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek után
Kérdés: Igénybe vehető-e az adókedvezmény, valamint a családi pótlék abban az esetben, ha a biztosított 19 éves, szakközépiskolai tanuló gyermeke 2004. június 1-jétől heti 25 órás munkaviszonyt létesített a helyi polgármesteri hivatalnál?
10. cikk / 18 Megbízási díj GYES, GYET alatt
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
