Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...díj társadalombiztosítási kötelezettségeket is von(hat) maga után. Uniós tagállamban, illetőleg olyan országban illetőséggel bíró grafikusok esetén, amelyekkel Magyarországnak van szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezménye (pl. Kanada, Kína, Korea...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza.A rendelet 15. cikke alapján a fizetés, bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik szerződő államban illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve ha a munkát a másik államban végzik. Ha a munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...franciailletőségűnek minősül. A magyar-francia kettős adóegyezmény főszabálya szerintaz egyik szerződő államban illetőséggel bíró személy szabad foglalkozásból -ideértendő a megbízás is – származó jövedelme kizárólag az illetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér havi összegének négyszeresét meg nem haladó része minősüladómentesnek (eddig a minimálbér háromszorosa volt).– A versenybíró (régebben mérkőzésvezető) legkésőbb akifizetéskor nyilatkozhat, hogy az adott díjazás megszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy a cég sem május 1-jétől, sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Betéti társaság beltagjának külföldi munkaviszonya

Kérdés: Betéti társaságunk egyik beltagja külföldön létesített munkaviszonyt. Van-e ebben az esetben társaságunknak vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...tagozatos hallgatója, vagy rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással [Tbj-tv. 29. § (6) bekezdése].Jelen esetben ez utóbbiról van szó. Tekintettel azonban arra, hogy erre a foglalkoztatásra nem belföldön kerül sor, az erre vonatkozó igazolás csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.