Idényjellegű tevékenység

Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak az idénymunkára?
Részlet a válaszából: […] ...a munka jellegéből következhet, nem pedig a munkáltató utasítása vagy esetlegesen a felek megállapodása adja azt. Ezt erősíti meg a bírói gyakorlat is, ugyanis egységes a tekintetben, hogy amennyiben a munkavégzés időszakossága (akár csak részben) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] ...esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,– önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,– bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Munkaidő nyilvántartása

Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
Részlet a válaszából: […] ...követelményt maga a törvény állítja fel, amikor előírja, hogy naprakészen kell vezetni. A régi Mt. nem tartalmazott ilyen elő­írást, a bírói gyakorlat azonban – némileg szigorúbb elvárásként – megkövetelte az eseményszerűséget a munkaidő kezdő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Vasárnapi pótlék és munkaszüneti nap

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 239. számának 4102. számú válaszához kapcsolódóan az alábbi kérdések merültek fel:
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munka­­idő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében is azzal, hogy a 07.00 és 22.00 óra közötti tartamot heti pihenő- vagy munkaszüneti napnak kell tekinteni.A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) MK 82. sz. kollégiumi állásfoglalása értelmében a pihenőnap általában megegyezik a naptári nappal, tehát a nap 00...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
Részlet a válaszából: […] ...szabályozás, illetve a munkáltatónál kialakultgyakorlat határozza meg.Felhívjuk a figyelmet, hogy a fizetési meghagyáskibocsátásakor a bíróság nem vizsgálja a vitatott összeg jogosságát, akérelmező megkeresésére hivatalból küldi meg az iratot, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Munkaidő-nyilvántartás

Kérdés: Elfogadható-e munkaidő-nyilvántartásként az előre elkészített írásbeli munkaidő-beosztás, vagy külön kell vezetni, főként abban az esetben, ha a dolgozók nem térnek el a megállapodásban rögzítettektől?
Részlet a válaszából: […] ...váljon. A munkaidő a munkanapokhoz, a munkahelyhez szorosankötődő információ, amely ennek megfelelően akár naponta változhat, így hát abírói gyakorlat abba az irányba mozdul, hogy nem fogadja el az írásbelimunkaidő-beosztás munkaidő-nyilvántartásként való alkalmazását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Részmunkaidős munkavállaló szabadsága és felmondási ideje

Kérdés: Arányosan jár-e a fizetett szabadság, betegszabadság, illetve a felmondási idő a heti 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...és a felek a rövidebb munkaidő teljes munkaidővéminősítéséről – a munkaszerződésben – nem rendelkeznek. A Legfelsőbb Bíróság MK. 19. sz. kollégiumi állásfoglalásaértelmében a munkavállalónak évi rendes szabadság abban az esetben is jár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodásahiányában – a következő műszak megkezdését megelőző 24 óra. A Legfelsőbb Bíróság MK 82. sz. kollégiumi állásfoglalásaértelmében a munkaszüneti nap [Mt. 125. § (1) bekezdés] időtartama a pihenőnap[Mt. 124...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja

Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában- a következő műszak megkezdését megelőző 24 óra.A Legfelsőbb Bíróság MK 82. sz. kollégiumi állásfoglalásaértelmében a munkaszüneti nap [Mt. 125. § (1) bekezdés] időtartama a pihenőnap[Mt. 124...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Szülésről visszatérő dolgozó szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt az 1976. augusztus 22-én született dolgozót, aki 2000. október 4-én létesített munkaviszonyt, 2gyermeke közül az egyik 1997-ben, a másik 2002. április 14-én született, és 2005. január 1-jétől 4 órában dolgozik ugyanazon a munkahelyen? Hogyan tudná kifizetni a munkáltató a szabadságot, mert ezt szeretné?
Részlet a válaszából: […] ...előszörszületésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni,amelyben a 16. életévét betölti. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 100. sz.állásfoglalása értelmében az Mt. 132. § (2) bekezdésének szabályai nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.
1
2