10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkaszerződés módosítása
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkavállalók nem akarják elfogadni a munkáltató által kezdeményezett munkaszerződés-módosítást, mert úgy vélik, hogy a módosítás kedvezőtlen lenne a számukra? Felmondhat a munkáltató azoknak a munkavállalóknak, akik nem fogadják el a módosítást?
2. cikk / 10 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók
Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
3. cikk / 10 Távolléti díj kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munkabérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
4. cikk / 10 Szolgálati idő megállapítása
Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
5. cikk / 10 Rokkantnyugdíjas özvegy özvegyi nyugdíjának feléledése
Kérdés: Megilleti-e az özvegyi nyugdíj azt az özvegyet, akinek férje 1992 szeptemberében meghalt, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, folyamatosan dolgozott, 2006-ban rokkantsági nyugdíjas lett, és mellette 4 órában dolgozik? Dolgozhat-e tovább, vagy meg kell szüntetnie a munkaviszonyát?
6. cikk / 10 "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"
Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
7. cikk / 10 Órabér megállapítása a minimálbérnél alacsonyabb összegben
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a besorolási órabért a minimálbérnél alacsonyabb összegben (200 Ft/óra) állapítsa meg a munkáltató abban az esetben, ha a minden hónapban járó forgalmi jutalék összegével és a pótlékokkal kiegészített jövedelem már meghaladja a minimálbért?
8. cikk / 10 Éjjeliőrök munkaidőkeretben történő foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztatható-e havi 200 órás munkaidőkerettel az a két éjjeliőr, akiknek munkaideje 18.00 órától 06.00 óráig tart, tehát napi 12 órát dolgoznak? Hogyan történhet a díjazásuk?
9. cikk / 10 Bosnyák állampolgárok biztosítása
Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
10. cikk / 10 Társas vállalkozók jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
