Jubileumi jutalom I.

Kérdés: Ki kell fizetnie a munkáltatónak a 2021-es költségvetésbe be nem tervezett jubileumi jutalmat annak a dolgozójának, aki 2016-ban, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, 5 év jogosultsági időt igazolt a jubileumi jutalom tekintetében, 2021-ben viszont jelezte a munkáltató felé, hogy 2018-ban számára esedékes lett volna a 25 éves jubileumi jutalom kifizetése? A dolgozó a jubileumijutalom-jogosultság megállapításához további 20 év közalkalmazotti jogviszonyról mutatott be igazolást 2021. február hónapban, és a felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy 2018-ban a dolgozó valóban jogosulttá vált a 25 éves jubileumi jutalomra. Amennyiben ki kell fizetni a jutalmat, akkor a jelenlegi illetmény vagy az esedékesség napján érvényes illetmény alapján? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a közalkalmazott az esedékesség évében nem a jelenlegi munkáltatónál dolgozott? Követelheti ebben az esetben a volt munkáltatójától a jutalom kifizetését?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített jogvesztő határidő, csak elévülési idő, ami a jubileumi jutalomhoz fűződő alanyi jogot nem szünteti meg, csak a bírói úton történő érvényesíthetőséget. A közalkalmazott az elévülési időn belül nemcsak a jogviszony fennállása alatt, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Ki kell fizetni a munkáltatónak a 2021-es költségvetésébe be nem tervezett jubileumi jutalmat az alábbi esetben? A dolgozó a 2016-os évben létesített közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltatóval, mely jelenleg is fennáll. A jogviszony létesítésekor leadott egy közalkalmazotti igazolást, mely 5 év jogosultsági időt igazolt a jubileumi jutalom tekintetében. A közalkalmazott 2021 februárjában jelezte a munkáltatónak, hogy 2018-ban számára esedékes lett volna a jubileumi jutalom kifizetése, és a jogosultság megállapításához további 20 év közalkalmazotti jogviszonyról az igazolást bemutatta. A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a 2018-as évben a dolgozó valóban jogosulttá vált a 25 éves jubileumi jutalomra. Amennyiben ki kell fizetni a jutalmat, akkor a 2018. évi vagy az esedékesség napján érvényes illetményt kell figyelembe venni? Amennyiben nem a jelenlegi munkáltatónál dolgozott a közalkalmazott a 2018-as évben, követelheti-e volt (2018-as) munkáltatójától a jubileumi jutalom kifizetését, függetlenül attól, hogy a volt munkáltatónál rendelkezésre álltak-e a jogosultság igazolását alátámasztó dokumentumok a jogviszony fennállása alatt vagy sem? Köteles a volt munkáltató kifizetni a jutalmat, amennyiben csak a jogviszony megszűnését követően, a dolgozó utólag bemutatott igazolásai alapján realizálódott a jogosultság?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített jogvesztő határidő, csak elévülési idő, ami a jubileumi jutalomhoz fűződő alanyi jogot nem szünteti meg, csak a bírói úton történő érvényesíthetőséget. A közalkalmazott az elévülési időn belül nemcsak a jogviszony fennállása alatt, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő

Kérdés: Kiknek az esetében kell alkalmazni a Tny-tv. 8/A. § 1) bekezdés b) pontját, milyen jogviszonyokat kell érteni a "nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő"-n, és hogyan lehetett, kellett beszámítani az ilyen időszakokat a ténylegesen eltöltött szolgálati időbe? Be kell-e számítani a társadalombiztosítási nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe az 1971. évi 10. tvr. 33. §-a alapján igazolt fegyveres testületnél eltöltött teljes szolgálati időt annak az 1954-ben született igénylőnek az esetében, aki korkedvezményes nyugdíjba szeretne menni, és a szolgálati viszonyába a 14 év tényleges hivatásos BM-szolgálata mellett beszámítottak még 10 évet, közte 5 egyetemi évet, munkaviszonyban töltött éveket és 18 hónap nem hivatásos katonai szolgálatot is?
Részlet a válaszából: […] ...hozó igazgatósághoz kell előterjeszteni.Amennyiben a másodfokú eljárás során született döntést is vitatja, kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát.Korkedvezményesnyugdíj-ügyének bírósági útra terelése előtt vagy helyett javasoljuk, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...kellett megítélni, mely szerint vagy megbízási vagy munkaviszonybanállónak kellett tekinteni. Az APEH álláspontja szerint – melyet a bíróságokítélkezési gyakorlata is megerősített – azonban a vezető tisztségviselő csakakkor láthatta el feladatait munkaviszonyban, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Hivatalos levelek kézbesítése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a társas vállalkozónak, aki néhány hónapig külföldön volt, nem tudta átvenni a hivatalos leveleit, és ez alatt az idő alatt az APEH-től olyan leveleket kapott, amelyekre nem tudott fellebbezni?
Részlet a válaszából: […] ...a szükséges mértékben meg kell ismételni. A kézbesítésivélelem megdöntésének elbírálásával kapcsolatos másodfokú határozat ellenbírósági felülvizsgálatnak nincs helye [Art. 143. § (1) bekezdés].7. A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...tisztünk elvégezni.Ezért válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az ügyvezető jogviszonyát -munkaszerződés hiányában – biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Munkaügyi ellenőrzés lehetséges szankciói

Kérdés: Milyen jogosultságai vannak a munkaügyi ellenőröknek, illetve milyen következményekkel járhat a munkaügyi ellenőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...§ (6)-(7) bek.].A Met. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaügyifelügyelőség államigazgatási jogkörben hozott határozata ellen bíróságifelülvizsgálatot lehet kérni, a bíróság a felügyelőség által hozottközigazgatási határozatot megváltoztathatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Vállalkozási jogviszony vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá az egyéni vállalkozó foglalkoztatása, vagyis megvéd-e a vállalkozói igazolvány?
Részlet a válaszából: […] ...Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseEgy konkrét esetben a munkát végző személyeknek vállalkozói igazolványuk volt, áfás számlára dolgoztak, ám a munkaügyi ellenőrök ezt a vállalkozói jogviszonyt átminősítették munkaviszonnyá. A munkaügyi ellenőrzés ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Betéti társaság beltagjának munkaviszonya

Kérdés: Létesíthet-e munkaviszonyt a betéti társaság önálló üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagja?
Részlet a válaszából: […] ...Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozataKorábbi számainkban már többször foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a betéti társaság üzletvezető beltagja állhat-e saját társaságával munkaviszonyban. Korábban több olyan jogerős bírósági ítélet is született,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...5 százalék volt (jelenleg is 5 százalék). A kft. jogszabálysértésre hivatkozással a fizetési meghagyás ellen keresettel élt a megyei bíróságnál, melyben a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. A kft. (a továbbiakban: felperes) keresetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.