Kata választása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? Ügyvezetőként megbízási díjban nem részesül, a társaság jövedelemszerző tevékenységében személyesen nem működik közre.
Részlet a válaszából: […] ...Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az ügyvezetőnek elegendő a minimálbérnek megfelelő munkabért fizetni, nem kötelező a garantált bérminimum alkalmazása. Fontos viszont, hogy a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] ...alkalmazó, a 42. § (2) bekezdésének a)–b) pontjaiban nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért/garantált bérminimumot köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...× 30% = 69.600 forint.Egyéni vállalkozásában szintén minimumjárulék-fizetési kötelezettség terheli, amelynek havi alapja a garantált bérminimum, azaz 296.400 forint. E két tétel éves összege (69.600 + 296.400) × 12 = 4.392.000 forint, amely 216.000 forinttal meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon azt a volt kisadózó egyéni vállalkozót, aki 2022. szeptember 1-jétől az átalányadót választotta, de 2022. október 17-től nyugdíjas lesz, és emellett folytatja tovább a vállalkozását? Terheli ebben az esetben egész hónapra a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, ha a nyugdíjazás napjáig nem érkezett bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni. Tehát a minimumjárulék összege ebben az esetben a minimálbér (vagy garantált bérminimum)/30×16, míg a szociális hozzájárulási adó minimuma a minimálbér (vagy garantált bérminimum)×112,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozóként minimumjárulék-fizetési kötelezettsége is keletkezik, ami azt jelenti, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum után akkor is meg kell fizetni a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha a tényleges jövedelem ennél kevesebb,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...havibér a minimálbért jelentősen meghaladja. Tehát a járulékfizetési alsó határ megállapításának szempontjából nincs garantált bérminimum.A járulékfizetési alsó határ szabálya nem vonatkozik azokra a munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, akik–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályok szerint valamennyi közterhet meg kell fizetni. A munkabér megállapítása során a minimálbérről, illetve a garantált bérminimumról szóló rendelkezéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A munkaviszony természetesen lehet részmunkaidős is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése, illetve a Tbj-tv. 29. §-ának (3) bekezdése értelmében havonta az átalányadó alapja, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka után köteles megfizetni a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

GYED-en lévő evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi alapján köteles járulékfizetésre egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó a GYED tartama alatt, amennyiben személyesen közreműködik a vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...havonta a minimális járulékfizetési kötelezettségnek megfelelő összegben tesz eleget: tehát a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százaléka után köteles megfizetni a 8,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Evaadózó egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű nyugdíjjárulék-fizetésre egy nyugdíjkorhatárhoz közelítő evaadózó egyéni vállalkozónak a magasabb nyugellátási alap megszerzése érdekében anélkül, hogy a többi közteher alapja is megemelkedne?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított, többes jogviszonyban nem álló evás egyéni vállalkozó a minimálbér (vagy garantált bérminimum alapján) után köteles havonta 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
1
2