A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során

Kérdés:

Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.

Részlet a válaszából: […] ...munkabérletiltásban alkalmazott rendszeres levonási kötelezettség érvényesítése során a munkáltató kiemelt figyelmét és kellő körültekintését nem kizárólag a munkavállalójával szemben kihelyezett, tulajdonképpen hozzá telepített kényszerintézkedés, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Letiltás hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személytől

Kérdés: Letiltás alapját képezi egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy részére esetenként kifizetett jutalom, ha egyébként a házastársak egyezsége alapján az esedékes gyermektartásdíjat illetménye meghatározott százalékában köteles fizetni? A bírósági végzés a letiltás alapjaként az illetmény és a jövedelem fogalmakat használja.
Részlet a válaszából: […] A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a külön élő szülő elsősorban pénzben teljesíti.A gyermektartásdíj rendeltetése, hogy a gyermek részére biztosított legyen az az optimális életminőség, amelyben a szülők közös háztartásban élése esetében lenne része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. § (7) bekezdés 3. pontja alapján a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés személyi jellegű egyéb kifizetéskéntszámolandó el, függetlenül attól, hogy az az adómentes korlátot meghaladja-evagy sem. A költségtérítés kifizetéséről számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.