18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Külföldi munkavállaló részére bérelt lakás
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a 2 fő külföldi munkavállaló részére bérelt lakás költségként elszámolt bérleti díja után? Változik az adójogi megítélés abban az esetben, ha a dolgozók a munkájuk nagy részét is a lakásban végzik?
2. cikk / 18 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
3. cikk / 18 Lakhatási támogatás I.
Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
4. cikk / 18 Cafeteriajogosultság
Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezésre, mely szerint a cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, akkor elfogadható az a rendelkezés, amely szerint a próbaidő tartamára cafeteria nem jár, azonban a sikeres próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja a juttatásokat?
5. cikk / 18 Autópálya-matrica adója
Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli 2011-ben a céges autókra vásárolt autópálya-matrica, a magánszemély részére saját autójához hivatali, üzleti utazáshoz vásárolt autópálya-matrica, illetve a magánszemély részére munkába járásra használt gépkocsihoz vásárolt autópálya-matrica díját?
6. cikk / 18 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
7. cikk / 18 Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése
Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
8. cikk / 18 Társas vállalkozó adómentes juttatásai
Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
9. cikk / 18 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
10. cikk / 18 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?