10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai
Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
2. cikk / 10 Cafeteria és a munkabérletiltás
Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
3. cikk / 10 Letiltás szabályai
Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
4. cikk / 10 Erzsébet-utalvány és más béren kívüli juttatások megbízott részére
Kérdés: Alkalmazhatóak a béren kívüli juttatásra vonatkozó adózási szabályok abban az esetben, ha egy cég a folyamatos megbízási szerződés alapján foglalkoztatott magánszemélyek részére a rendszeres megbízási díj mellett Erzsébet-utalványt és helyibérlet-juttatást is kíván adni?
5. cikk / 10 Bíróság által megítélt összegek közterhei
Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munkaviszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
6. cikk / 10 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
7. cikk / 10 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
8. cikk / 10 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
9. cikk / 10 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
10. cikk / 10 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
