Munkabérletiltás

Kérdés: Érvényesíteni kell a munkáltatónak a munkabérletiltást a Széchenyi Pihenő Kártyára utalt juttatásból is?
Részlet a válaszából: […] ...alapja egyértelműen meghatározható. A jogszabály szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] ...alapját képezi.A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése alapján munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. alapelveinek figyelembevételével csak törvény állapíthat meg. Az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében a béren kívüli juttatások (71. §) után az adó a kifizetőt – adott esetben a volt munkáltatót – terheli. Az Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a különadózó jövedelmek közül pedig a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja-tv. 70. §) adóalapként meghatározott összege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemmel megegyező mértékű közteher-fizetési kötelezettséget von maga után. Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok szerint esik közteher-fizetési kötelezettség alá. Ez azt jelenti, hogy a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szakképzési hozzájárulása

Kérdés:

Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?

Részlet a válaszából: […] ...járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját az Szja-tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás. Tekintettel arra, hogy a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat az Szja-tv. 70...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Megbízott ügyvezető juttatásai

Kérdés: Juttatható-e melegétkezési utalvány, valamint egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetőnek? Amennyiben igen, milyen jövedelemnek minősülnek és milyen közteher-fizetési kötelezettség alá esnek ezek a juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű nyugdíjjárulékot megfizetnie, míg amegbízó céget 27 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli. (Ezek ajuttatások béren kívüli juttatásnak minősülnek, ha őket munkaviszonyban állómagánszemélynek nyújtják, ekkor utánuk a kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...– adott juttatást személyi jövedelemadó szempontjából három csoportba tartozhat. Minősülhet:– az Szja-tv. 71. §-a alá tartozó béren kívüli juttatásnak, – az Szja-tv. 70. §-a alá eső egyes meghatározott juttatásnak, illetve– az említett két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést, hogy amikor a munkáltatóa magánszemélynek a munkájáért nem csak munkabért, hanem béren kívülijuttatásokat is ad, akkor ezek a béren kívüli juttatások – étkezési jegy, helyibérlet, önkéntes pénztári hozzájárulás stb. – nem képeznek sem adóalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti ajándék, reprezentációcímén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], valamint az Szja-tv. 71. §-aszerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének aszemélyi jövedelemadóval növelt összegét. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.