Felmondás egészségkárosodott munkavállalónak

Kérdés: Kötelező a munkáltatónak kezdeményeznie a felmondást abban az esetben, ha a 35 éve folyamatosan az alkalmazásában álló munkavállalója egészségi állapota annyira megromlott, hogy a munkakörét már nem tudja ellátni, a munkáltató pedig más munkakört nem tud felajánlani a részére? Az 1961 májusában született dolgozó jelenleg rokkantsági ellátásban, fogyatékossági ellátásban és táppénzben is részesül, az állapota alapján 70 százalékos egészségkárosodását állapították meg. A táppénzre való jogosultság 2021. június hónapban lejár. Jogosult a munkavállaló az Mt. 69. §-a szerinti 30+60 nap felmondási időre, valamint végkielégítésként az Mt. 77. §-a szerinti 6 havi távolléti díjra? Érdemes esetleg várnia a munkáltatónak a felmondással addig, ameddig a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt? A munkáltató egy szakmai előadáson úgy értesült, hogy munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló is nyugdíjasnak minősül, vagyis indoklás nélkül fel lehet mondani neki. Ha ez így van, akkor munkáltatói felmondás esetén sem jár a munkavállalónak a felmondási és felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] ...felmondás. A munkáltató ugyan nem köteles a jogviszony felmondására, de ha nem mondja fel a munkajogviszonyt, a munkavállalót megillető alapbért továbbra is fizetnie kell, akkor is, ha a dolgozó egyáltalán nem végez munkát. A munkavállaló további foglalkoztatása így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

NAV munkavállalóinak jubileumi jutalma

Kérdés: Jogosultak törzsgárdapénzre a NAV dolgozói? Mennyi felmentés jár a fizikai dolgozónak abban az esetben, ha nyugdíjazás miatt szűnik meg a munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...idő esetén 5 havi,d) 40 és ezt követő minden 5 év jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött idő esetén 7 havi munkabérnek (alapbérnek)megfelelő összegű jubileumi jutalomra jogosult.A munkaviszony megszűnése, és ezzel egyidejűleg a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Különadó

Kérdés: Különadóalapnak minősül a munkavállaló részére többhavi személyi alapbérnek megfelelő mértékű, egyösszegű, egyszeri és méltányossági jogkörben megítélt jutalom kifizetése, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésben rögzített?
Részlet a válaszából: […] A 2010. évi XC. tv. 9. §-ának (2) bekezdése alapján a különadó alapjának minősül az említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből – ide nem értve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Titoktartási kötelezettség

Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló amunkaviszony fennállása alatt – kivéve ha erre jogszabály feljogosítja – nemtanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeitveszélyeztetné.Az Mt. 3. § (6) bekezdésében foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót – kollektívszerződés eltérő rendelkezései hiányában – személyi alapbére 40 százaléka illetimeg.Kirendelés esetén – eltérő megállapodás hiányában – amunkavállalót a munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.