23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
2. cikk / 23 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
3. cikk / 23 Költségtérítés bérré nyilvánítása
Kérdés: Behajthatja a volt munkavállalóján a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat egy cég abban az esetben, ha egy NAV-ellenőrzés a jelenleg már nyugdíjas dolgozó gépkocsi-költségtérítését bérré nyilvánította, és megbüntette a foglalkoztatót? Kaphat új jövedelemigazolást a munkavállaló, ami alapján újra megállapíttathatja a nyugellátását?
4. cikk / 23 Adózók minősítése
Kérdés: Valóban minősíti az adózókat a NAV? Ki minősül megbízható, illetve kockázatos adózónak, és lesz-e valamilyen következménye ennek a minősítésnek a későbbiekben?
5. cikk / 23 Szolgálati időre vonatkozó adatok beszerzése
Kérdés: Mit tehet az igénylő abban az esetben, ha a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idő megállapítása során a nyugdíj-megállapító szerv értesíti, hogy mely időszakokra nem rendelkezik adatszolgáltatással a munkáltatóktól, és a magánszemélyt szólítják fel, hogy próbáljon meg adatokat beszerezni az adóhatóságtól ezekre az időszakokra?
6. cikk / 23 Végelszámoló nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége
Kérdés: Egy betéti társaság végelszámolása 2009. április 22-én megkezdődött, a végelszámoló a társaság beltagja. Van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége a nyugdíj-biztosítási szerv felé a végelszámolónak?
7. cikk / 23 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
8. cikk / 23 Le nem vont egyéni járulékok utólagos behajtása
Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?
9. cikk / 23 Kiküldetés költségelszámolásához szükséges bizonylat
Kérdés: Milyen bizonylatot kell kiállítani akkor, ha a dolgozónak kiküldetés miatt utazási költségtérítést és élelmezési költségtérítést akar fizetni a munkáltató?
10. cikk / 23 Adatvédelem
Kérdés: Milyen adatvédelmi szabályokat kell betartani a nyilvántartás és az adatszolgáltatás során?