16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka
Kérdés:
Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?
2. cikk / 16 Szülői szabadság idejére járó díjazás
Kérdés: Csökkenteni kell az apa által igénybe vett szülői szabadság idejére a távolléti díj 10 százalékának megfelelő összegű díjazást abban az esetben, ha a gyermek után járó GYED-et vagy GYES-t az édesanya veszi igénybe? Amennyiben igen, akkor a bruttó vagy a nettó összeggel kell csökkenteni a díjazást? A visszavont ellátás összegéről kell adatot szolgáltatnia a kifizetőhelynek a kormányhivatal, illetve a Magyar Államkincstár felé? Amennyiben igen, akkor ez milyen formában tehető meg? Szünetelni fog a biztosítás abban az esetben, ha a csökkentés után nem marad kifizethető juttatás? Jelenteni kell ezt a 'T1041-es adatlapon a NAV felé?
3. cikk / 16 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
4. cikk / 16 Táppénz módosítása
Kérdés: Módosítható szabadságra a táppénz?
5. cikk / 16 Kieső idő
Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
6. cikk / 16 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
7. cikk / 16 Külföldön élő igénylő családi pótléka
Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy évek óta külföldön dolgozó és élő szülő most vette észre, hogy a gyermeke után folyamatosan kapja a családi pótlékot a folyószámlájára? Az elmúlt időszakban sem iskolalátogatási, sem egyéb igazolást nem kértek tőle. Felelőssé tehető-e az igénylő a hibáért, vagy nem is történt hiba?
8. cikk / 16 Felmondási tilalom GYES ideje alatt
Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom a GYES folyósítása alatt, illetve azt követő 30 napban arra az apukára, aki a gyermeke kétéves korától hároméves koráig igényli a GYES-t? A GYED-et az édesanya kapta, az apuka 8 órában dolgozott, illetve dolgozik a GYES mellett is. A GYES igényléséről a munkáltatóját tájékoztatta. Meddig áll felmondási védelem alatt az a munkavállaló, aki tartósan beteg gyermekével annak 10 éves koráig van GYES-en, és mellette 8 órában dolgozik? Meddig áll fenn ez a védelem, ha tartósan beteg ikreket nevel a munkavállaló? Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a munkavállalóra, akivel a GYES ideje alatt kötött munkaszerződést a cég? Mi a helyzet, ha a felvételkor közli, és mi, ha a felvételkor nem közli, hogy GYES mellett dolgozik?
9. cikk / 16 Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
10. cikk / 16 GYES melletti munkaviszony
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha saját munkavállalója a GYED-ét visszamondva GYES melletti munkaviszonyt létesít nála, és ebben a jogviszonyban kiadja a TGYÁS és a GYED első évére járó szabadságot? Változásként vagy új jogviszonyként kell-e az APEH-nek ezt a jogviszonyt bejelenteni? Mi lesz a munkáltatóhoz való belépés napja a GYES melletti munkaviszony esetében? Kell-e mindkét viszonyról NYENYI-t kiállítani?
