Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen kevés konkrétumot tartalmaz, ezértmegválaszolása során többféle lehetőséggel kell számolni. A szakképző iskolaitanuló ugyanis foglalkoztatható tanulószerződéssel vagy anélkül a gyakorlatiképzés keretein belül, ezenkívül a szünidő tartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Együttműködési megállapodás gyakorlati képzésre

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a tanuló, illetve akft. között egyik esetben sem keletkezik biztosítási kötelezettséggel járójogviszony. Ebből következően az együttműködési megállapodásban kikötöttjuttatás után társadalombiztosítási, illetve egyéni járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Egyetemi hallgatók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egyetemi nyári szakmai gyakorlat keretében több egyetemi hallgatót foglalkoztat. Van-e akadálya annak, hogy a gyakorlat leteltét követően további egy hónapon keresztül foglalkoztassák az érintett diákokat, illetve ez esetben is fennáll-e a minimálbérig az adó- és járulékmentesség?
Részlet a válaszából: […] A nyári szakmai gyakorlat során az egyetemi hallgató és acég között nem keletkezett semmilyen biztosítási kötelezettséggel járójogviszony, ennek megfelelően járulék fizetésének kötelezettsége valóban felsem merülhetett. Sőt, az Szja-tv. 3. § 72. pontja f) alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet.A tanuló nyári gyakorlatának tartamára járó díjazása aminimálbér 15 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül [Szja-tv.3. § 72. alpont, d) pontja]. Az ezt meghaladó összeg egyéb jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...5 ezer forintot, deösszesen legfeljebb adóévenként az adóév első napján érvényes minimálbér haviösszegét meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóságnak minősül,feltéve, hogy a versenybíró legkésőbb az adott kifizetés időpontjábannyilatkozik arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...hozzátartozója közoktatásitörvény hatálya alá tartozó oktatási intézményben – óvoda, iskola, kollégium -vagyoni előnyben részesül.Adóterhet nem viselő járandóság– Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójarészére a gyakorlati képzés idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetni 2004-ben, illetve 2005-ben egy korlátolt felelősségű társaságnál évközi szakmai gyakorlatukat töltő szakmunkástanulók részére kifizetett havi 7000 forint összegű jövedelem után abban az esetben, ha kötöttek tanulószerződést, illetve ha nem? Az eddigi gyakorlatban semmilyen közteherfizetés nem történt. Helyesen járt-e el a társaság? Folytatható-e a tanulók gyakorlati képzése kizárólag a gazdálkodó szervezet és az iskola közötti megállapodás alapján?
Részlet a válaszából: […] A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytatóintézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködésimegállapodás alapján abban az esetben folytatható, haa) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél,b) a gyakorlati képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] ...elmaradása esetén a gazdálkodó szervezet 20 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.Az Szja-tv. 3. § 72. pontja alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Szja: kifizetés tanulónak

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót levonni a szakképző iskolai tanuló részére a kamara által felügyelt tanulói szerződés alapján a törvényben meghatározott módon (minimálbér 15-30 százalékáig) kifizetett pénzbeli juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 3. § 72. pontjának e) alpontja az adóterhet nem viselő járandóság körébe sorolja a szakképzésben tanulószerződéssel részt vevő tanulót a Szak-tv. előírásai alapján az adott hónapra megillető pénzbeli juttatásnak az említett törvényben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb összegű díj – pl. a havi 15 000 Ft – kifizetésének. Ennek határt talán csak az Szja-tv. rendelkezései szabhatnak, amelyek az adóterhet nem viselő járandóságok közé sorolják a szakképzéssel összefüggő juttatást – idetartozik egyebek között az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
1
2