Szuperbruttósítás társadalombiztosítási ellátások esetén

Kérdés: Meg kell-e emelni 27 százalékkal a TGYÁS, GYED, illetve a táppénz összegét a személyi jövedelemadó számításánál, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató ezek után nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű szorzástfogalmazott meg, melynek lényege, hogy az adóalap meghatározásához mindenösszevonás alá eső jövedelmet – kivéve az adóterhet nem viselő járandóságokat -meg kell szorozni 1,27-tel.Az Szja-tv. 29. § (1) bekezdése szerint "Az összevontadóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk által leírtakból az tűnik ki, hogy az érintettmagyar magánszemélyek a magyar leányvállalattal biztosítási jogviszonybanállnak, és feltételezhetően Magyarországon van a lakóhelyük is. Ciprus azEurópai Unió tagja, így országaink viszonylatában a 1408/71/EGK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak abban az esetben, ha főiskolai hallgatót foglalkoztat, aki a féléves szakmai gyakorlatát tölti? Milyen szerződést kell kötni a hallgatóval a gyakorlat idejére? Kell-e alkalmazni a minimál- és a garantált minimálbérre vonatkozó szabályokat? Milyen szabályokat kell alkalmazni a közterhek megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] Az Fk-tv. 48. § (3) bekezdése értelmében az alap- ésmesterképzésben részt vevő hallgató, amennyiben gazdálkodó szervezetnél hathétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább alegkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen kevés konkrétumot tartalmaz, ezértmegválaszolása során többféle lehetőséggel kell számolni. A szakképző iskolaitanuló ugyanis foglalkoztatható tanulószerződéssel vagy anélkül a gyakorlatiképzés keretein belül, ezenkívül a szünidő tartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Együttműködési megállapodás gyakorlati képzésre

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a tanuló, illetve akft. között egyik esetben sem keletkezik biztosítási kötelezettséggel járójogviszony. Ebből következően az együttműködési megállapodásban kikötöttjuttatás után társadalombiztosítási, illetve egyéni járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...5 ezer forintot, deösszesen legfeljebb adóévenként az adóév első napján érvényes minimálbér haviösszegét meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóságnak minősül,feltéve, hogy a versenybíró legkésőbb az adott kifizetés időpontjábannyilatkozik arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Borravaló közterhei

Kérdés: Valóban kell-e közterheket fizetni a felszolgálónak a kapott borravaló után?
Részlet a válaszából: […] ...élő – lehetőség, hogy vállalja avele kapcsolatos közterheket. Ebben az esetben a borravaló személyijövedelemadó szempontjából adóterhet nem viselő járandóságnak minősül [Szja-tv.3. § 72. q) alpontja], míg társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Gyakornoknak fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a havi 4000 forint nem éri a jogszabálybanemlített összeghatárt, a juttatás után nem kell a személyi jövedelemadótmegfizetni.Az adóterhet nem viselő járandóság az Eho-tv. 5. § (1)bekezdés b) pontja értelmében nem alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Versenybírók díjazásának közterhei

Kérdés: Egy községi sportegyesület labdarúgó-szakosztályának mérkőzéseit vezető versenybírók díjazást kapnak. Az elszámolást ők hozzák, amelyben versenybírói működési költség, illetve utazási költségtérítés szerepel. Hogyan kell ezeket a kifizetéseket szabályosan elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...igényli, mely a nyilatkozat hiányában történtkifizetéssel kapcsolatos adókötelezettséget rögzíti. Ami egyben azt is jelenti,hogy adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő bevételt nem szereznek asportegyesülettől. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetni 2004-ben, illetve 2005-ben egy korlátolt felelősségű társaságnál évközi szakmai gyakorlatukat töltő szakmunkástanulók részére kifizetett havi 7000 forint összegű jövedelem után abban az esetben, ha kötöttek tanulószerződést, illetve ha nem? Az eddigi gyakorlatban semmilyen közteherfizetés nem történt. Helyesen járt-e el a társaság? Folytatható-e a tanulók gyakorlati képzése kizárólag a gazdálkodó szervezet és az iskola közötti megállapodás alapján?
Részlet a válaszából: […] A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytatóintézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködésimegállapodás alapján abban az esetben folytatható, haa) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél,b) a gyakorlati képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
1
2