24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Külföldi művészek szerzői jogdíja
Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
2. cikk / 24 Külföldi állampolgárok részére fizetett tiszteletdíj
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy költségvetési szervnek, amely 2023. év őszétől EU-s és harmadik országbeli (angol, amerikai, svájci, szingapúri, maláj stb.) állampolgárságú, kutatási területeken elismert külföldi szakembereket kért fel – tiszteletdíjas jogviszonyban – tanácsadásra, ajánlások megfogalmazására? A szakemberek magánszemélyként végzik a tevékenységet a saját országukban, amelyért évi két alkalommal összesen évi bruttó 5000 euró tiszteletdíjban részesülnek. Kell adóazonosítót, illetve tajszámot igényelni ebben az esetben? Az érintettek magyarországi kifizetőtől még nem részesültek kifizetésben.
3. cikk / 24 Török állampolgárok személyi jövedelemadója
Kérdés:
Terheli Magyarországon személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség egy török anyacég magyarországi fióktelepén kiküldetésben dolgozó török állampolgárságú alkalmazottak jövedelmét? A munkavállalók után a társadalombiztosítási járulékot a török anyacég fizeti meg.
4. cikk / 24 Indiai állampolgárok családi adókedvezménye
Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
5. cikk / 24 Magánszemélyek részére fizetett díjazás
Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
6. cikk / 24 Lengyel állampolgárok foglalkoztatása
Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
7. cikk / 24 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
8. cikk / 24 Magyar állampolgár külföldön szerzett jövedelmének adózása
Kérdés:
Kérdés: Terheli Magyarországon személyi jövedelemadó az Argentínában megkeresett jövedelmet, és ha igen, akkor az ott fizetett adót beszámíthatja-e a magyarországi adófizetésbe az a magyar állampolgár, aki 2015-ben 7 hónapig dolgozott Argentínában, és az ottani jelentős keresete után külföldön adót is fizetett, az év többi időszakában pedig Magyarországon dolgozik, és jövedelmet is szerez?
9. cikk / 24 Dolgozói részvényjuttatás
Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
10. cikk / 24 Hongkongi társaságtól kapott osztalék közterhei
Kérdés: Milyen mértékű személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni abban az esetben, ha egy magyar adóilletékességű magánszemély osztalékot kap egy Hongkongban bejegyzett vállalkozástól? A külföldi székhelyű vállalkozásnak kell levonnia az adóelőleget, vagy a magánszemély saját maga állapítja meg és fizeti be? Ebben az esetben mikor kell teljesíteni a befizetést? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a társaság osztalékelőleget fizet?
