Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] ...§) után az adó a kifizetőt – adott esetben a volt munkáltatót – terheli. Az Szja-tv. 1. §-ának (9) bekezdése előírja, hogy az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) az elmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...pontjában foglaltak értelmében az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...elmaradt jövedelemmel és az átalány-kártérítéssel. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) elmaradt jövedelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...szabály 2008. január 1-jétől, hogy a magánszemély már évközben választhat, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után azadókötelezettségét az összevont adóalap részeként, vagy elkülönültjövedelemként teljesíti. Amennyiben a bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...fennáll,jövedelmük Magyarországon válik adókötelessé, és őket e jövedelmük tekintetébena belföldi adójogszabályok alapján adókötelezettség terheli. Ez azt jelenti,hogy az általános szabályoknak megfelelően a társaságnak a munkavállalókbéréből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...(1) és (3) bekezdésében foglaltakat – értelemszerűen- lehet alkalmazni. Az (1) bekezdés alapján az Art. 17/A. §-ával összefüggőadókötelezettséget érintő olyan változást – a megváltozott természetesazonosító adatok és a 22. § (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...alaposan megváltoztak a természetbeni juttatás adózási szabályai. Eddig az adókötelezettséget az határozta meg, hogy a magánszemély milyen formában – pénzben vagy természetben – jut a vagyoni előnyhöz. A pénzbeli jövedelmekre kellett alkalmazni az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek.Ami e felsorolásban nem található, az biztos, hogy nem természetbeni juttatás, hanem – adókötelezettsége esetén – az összevont adóalap része.A kérdésben szereplő TESCO-utalvány a 4. vagy 5. pontban elhelyezhető lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.